Veres László: Bodrogközi Kastélymúzeum (Múzeumi Mozaik 8. Miskolc, 2007)

András 1559-1561 között a wittenbergi egyetemen tanult, együtt Szikszai Fabricius Balázzsal, az 1560-as évek végétől Zemplénben és a Hegyalján széles körben elterjedő kálvini reformáció jeles képviselőjével. Később nagybátyjával együtt az új egyház kiemelkedő patrónusai közé tartozott, 1584-től birtokaikon élt — Mágóchy András utolsó levelét is saját kezével írta — Károli Gáspár, aki feltehetően már ekkor megkezdte az első nyomtatott magyar biblia — a Vizsolyi Biblia — munkálatainak előkészítését. Mágóchy András, Gáspár unokaöccse csak néhány évig élt a pácini kastélyban, 1586-ban meghalt. A már idős Mágóchy Gáspár katonatársát és a FelsőMagyarországon egyre nagyobb gazdasági és politikai szerephez jutó Rákóczi Zsigmondot kérte fel, hogy legyen András árváinak gyámja. Rákóczi 1587 júniusában feleségül vette Mágóchy özvegyét, Alaghy Bekény Juditot. Ez azt jelentette, hogy Mágóchy András, majd az időközben elhunyt Gáspár birtokai is a Rákócziak kezére jutottak. Rákóczi Zsigmond lett a közel 300 ezer holdas munkácsi domínium ura és természetesen Pacin tulajdonosa. Azonban Rákóczi és felesége az egykori Mágóchybirtokra igényt tartó Alaghyakkal hosszú perbe keveredtek. Alaghy Judit nagybetegen a megegyezést keresve Pácint és Karcsát, hat további faluban birtokrészt, valamint a tállyai, mádi és rátkai szőlőket teljes joggal átengedte unokaöccseinek, Alaghy Ferencnek és Menyhértnek. A reneszánsz kastély 1590-ben Alaghy Ferenc lakhelye lett. Az épület első jelentősebb átalakítására az ő birtokossága idején került sor: déli sarkaihoz egy-egy toronyszerű építményt emeltek, melyeket felül ma már ismeretlen formájú pártázatos törpeárkádsor zárt le. Ekkor nemcsak az árkádokat, hanem a falfelületeket is gazdag sgraffito- és festett díszítés borította. Alaghy Ferenc a kastélyt tornyos—védőfolyosc>s—lőréses fallal is körülvette, s ennek bejáratát farkasverem és felvonóhíd is erősítette. A bejárat előtt tátongó (ma feltárt