Veres László: Bodrogközi Kastélymúzeum (Múzeumi Mozaik 8. Miskolc, 2007)

Az emeleti előtér részlete az uralkodók képmásával és reneszánsz bútorokkal majd unokaöccséé, Alaghy Jánosé lett a falu. Az 1570-es években házasság révén a Mágóchy család tulajdonába került. Gáspár, a család anyagi és hatalmi tekintélyének megteremtője, ÉszakMagyarország egyik leggazdagabb főura volt. 1552-1558 között a gyulai-, majd 1564 1567 között az egri vár kapitánya volt. I. Miksától 1573-ban lü évre zálogba vette Munkács várát és a hatalmas kiterjedésű munkácsi uradalmat is. E zálogbirtokban Rudolf is megerősítette, s miután nem voltak gyermekei, unokaöccse, András lett a nagy vagyon haszonélvezője, örököse. Mágóchy Gáspár hatalmas vagyonát annak is köszönhette, hogy Felső-Magyarország más főúri családjaival, így az Alaghyakkal és a Percnyiekkel együtt részt vett a hegyaljai borkereskedelemben, s az így szerzett pénzt használta birtokainak gyarapítására. A főurak összevásárolták a hegyaljai finom borokat és eladták a kor egyik leghíresebb borkereskedőjének, Kalmár Gergelynek. Kalmár aztán Lengyelországba szállította a borokat, ahol kétszeres, háromszoros haszonnal értékesítette. Egy hordó borért 40-50 forintot kapott. Ha figyelembe vesszük azt, hogy ebben az időben egy katona zsoldja 2—8 forint volt, akkor érzékelhető, hogy milyen értéket is képviselt egy hordó hegyaljai bor. A birtokszerzéseken túl (1573-ban 42 ezer forintot, 1579-ben 31 ezer forintot fizetett ki a munkácsi uradalomért), Mágóchy Gáspár gazdagságát bizonyítja az