Veres János: A bükkábrányi 8 millió éves mocsárerdő (Múzeumi Mozaik 7. Miskolc, 2007)

korábbi paleobotanikai leletek a formai és metrikus információkat hordozták, melyek alapján a rétegtani, faj és rendszertani besorolás volt a legáltalánosabban elvégezhető vizsgálat. Új leleteink kapcsán évmilliós évgyűrű vizsgálatok alapján a dendrokronológia és a dendroklímatológia eszközeivel hiteles adatsort kaphatunk Közép-Európa miocén kori földtörténeti periódusából. Félre értések elkerülése végett, nem arról van szé), hogy a régészeti korok napjainkban i. e. 12.400-ig nyűló dendrokronológiai adatait vezetjük vissza 7—8 millió éves időintervallumba, hanem a bükkábrányi erdő fái alapján összeállított relatív kronológiai rendszert helyezzük el egy globális abszolút kronológiában. Közérthetőbben tehát a fák saját több száz éves életkoruk által „lebegni fognak" egy 8 millió évvel ezelőtti időpontban. JÖVŐKÉP Alapos és kimerítő kutatással úgy fest, választ kapunk arra a kérdésre, hogyan is történt mindez? Több természettudományos vizsgálat eredménye azonban még hátra van, s ezek további árnyalt válaszokat adhatnak, s bizonyára további kérdéseket vetnek majd fel. A mikroszkópos és xilotómiai módszerek a fák pontos taxonómiai besorolását adhatják meg. A szedimentológiai vizsgálatok a korabeli folyók folyásirányát, áramlási viszonyait, mederparamétereit vázolhatják föl. A vitrinreflexiós és más szénkőzettani vizsgálatok a fák szénülésének stádiumát mutatják értékelhető adatok formájában. Bizonyos, hogy ez a bükkábrányi természettudományos adatsor saját relatív környezetében — a szerencsés leletkörülményeknek és a multidiszciplináris kutatásnak köszönhetően - jól értelmezhető eredményeket nyújt majd. További feladat, hogy ezt az információ- és bizonyítékhalmazt a „nagy globális