Szörényi Gábor András: Tíz év várkutatása B.-A.-Z. megyében (Múzeumi Mozaik 6. Miskolc, 2006)

rinc végére épült vár. A második jellemző terepi elem a gerinc sáncárkokkal történő védelme. Mivel a hegygerinc végére épített erődítések általában a gerinc felől voltak támadhatóak, ezért a gerincre merőlegesen sáncokat, eléjük pedig árkokat húztak. Ezen árkok általában mind a mai napig szabad szemmel kivehetőek. A geodéziai felmérés segítségével azonban olyan rézsűket regisztrálhattunk párhuzamosan az árkokkal, amelyek mesterséges sáncok jelenlétére utalnak. A harmadik kisvárakra jellemző elemnek tarthatjuk a gerinc végén épített kis alapterületű építményeket. Terepi vizsgálatokkal erre a kitételre a legnehezebb válaszolni, hiszen a későbbi periódusokban bizonyára többször átépítették. A hasonló kisvárak alapján azonban tudjuk, hogy vélhetően egy kis alapterületű lakótornyos, zárt udvarú erődítéssel kell számolnunk. Avar második periódusában, 1403-ban Perényi Imre pohárnokmester, későbbi titkos kancellár főúri rezidenciát épített ki az omladozó Csorbakőn. A Ládi család egykori udvaros-lakótornyos kisvárának falain háromhelyiséges palotát emeltetett, amelyhez nyugatról 5 méterrel alacsonyabban két földszinti helyiség is csatlakozott (Leszih Andor ezekben a helyiségekben végzett ásatásokat). A főúri rezidencia palotájának alapfalai viszonylag épen megmaradtak, itt mind a mai napig felszín feletti falakkal találkozhatunk. A geodéziai felméréssel bemértük ezek falkoronáját. Gyakorlatilag ezzel a teljes palota alaprajzát felvázoltuk. A Perényi-vár további felmenő falait találhatjuk a palota keleti, szakadékos oldalában. Itt az igen vastagon feltöltődött omlás- és törmelékréteg ellenére is egy szakaszon igen magas és ép falak futnak. Ezen fal déli végét azonban az említett vastag törmelék gyakorlatilag elfedte, itt földsáncként fut a mai felszínen. Ezen sáncjelenség valószínűsíthetősége viszonylag egyértelmű, hiszen a fenti fal folytatását láthatjuk benne. A palota védelmére a 14—15. századi várépítészetre jellemzően egy L alakú falszorost emelhettek. Ennek tetepi nyomát már csak fölsáncként tapasztalhattuk. Mindenképpen számolnunk kell egy külsővárral, ahol a gazdasági helyiségek, valamint a védők szálláshelye volt. Erre csakis a palotától északra szoríthattak helyet,