Szörényi Gábor András: Tíz év várkutatása B.-A.-Z. megyében (Múzeumi Mozaik 6. Miskolc, 2006)

égett agyagot, égett gerendamaradványokat találtak, ahol négy edény is hevert. Ekkor sikerült jól megfigyelni a 10. századi telep és a ráépülő ispáni vár sáncának szuperpozícióját is E mellett a sánc teljes magasságában, a sánc irányával párhuzamos metszetet készítettek, amelyben a sánc szerkezete jól láthatóvá vált. A gabonamagvakból, valamint a sánc és az alatta elhelyezkedő ház fam arad ványaiból bőséges mintát lehetett gyűjteni, természettudományos vizsgálatok céljából. A várbelső déli felében Árpád-kori leletanyag, cseréptöredékek, valamint egy sarló került elő, de objektumok nem voltak. Elsősorban a várat átszelő, kelet-nyugati irányú második árokról, valamint a sáncról gyűjtöttek információkat. Ugyanitt meg lehetett figyelni, hogy a várdombot a sánc építése előtt ezen a részen feltöltötték. A feltöltési réteg 60 cm vastag, hamus, fekete föld volt. 1998- ban a déli várbelső kutatása tovább folyt, előkerült a várat átszelő második árok nyomvonala. Ennek betöltésében, másodlagos helyzetben igen sok késő középkori leletet, kályhaszemeket, festett és mázas edénytöredékeket, patkót, cigányfúrót találtak. Fölötte a sánc elterített omladékai helyezkedtek el. A vár északi felének kutatása során elsősorban csak újkori jelenségek kerültek elő, azonban az egyik szelvényben a 10. századi település egy újabb házára bukkantak rá, amelynek szerkezetét igen jól meg lehetett figyelni. Négy sarkán tuskóra fektetett boronaház volt. Vörösre égett agyagomladékai fölött itt is 10 cm vastagságban elszenült gabonamagvak voltak. Összedőlt kemencéje közelében 16 ép, illetve csak a föld által összenyomott edény feküdt. Ezek közül kettőben megégett ételmaradék volt. A ház feltételezett bejárata közelében nyílhegyek, valamit iszkábaszegek kerültek elő. 1999- ben a vár sáncain kívül álló, mai formájában a 18. század végén épült templom északi oldalán folytak kutatások, azt vizsgálva, hogy ennek a templomnak Árpád-kori előzményei is lehetnek. (Ezt egyébként már az 1926-ban innen szórványként előkerült S-végű hajkarikák valószínűvé tették.) Az egykori templom maradványaira a mai tornyának északi oldalán bukkantak rá.