Szörényi Gábor András: Tíz év várkutatása B.-A.-Z. megyében (Múzeumi Mozaik 6. Miskolc, 2006)

is előkerültek, amelyek egy korábbi, őskori erődítésre(?) utalhatnak. GÖMÖR VÁRMEGYE B

orsod-Abaúj-Zemplén megye nevéből méltánytalanul kihagyott, legkisebb megyerészletünkben, Gömörben, a keleméri kisvárban folyt 2000 óta több évadnyi régészeti kutatás. Kelemér-Mohosvár (Kelemér) A Gömör megyei Kelemér községtől D-re, kb. 2 km-re található a természetvédelem alatt álló Nagy- és Kis-Mohos tó. A Kis-Mohos fölötti dombon emelkedik a Mohosvár nevű sáncvár, ahol Pusztai Tamás végzett kutatásokat 2000-ben, 2002-ben és 2003-ban.

20 A vár területének első, régészeti célú szintvonalas felmérése Sándorfi Györgytől származik 1992-ből,

21 a vár és tágabb környezetének újabb, részletesebb, mikroszintvonalas felmérése pedig az Aggteleki Nemzeti Park megrendelésére készült 2000-ben. E két felmérés jelentette a keleméri régészeti feltárás geodéziai alapját. A vár környezetének (Kelemér-Mohosok) természettudományos vizsgálatait Sümegi Pál vezetésével a Debreceni Egyetem kutatócsoportja végezte el. E kutatások történeti értékelése számos régészeti szempontú információt tartalmaz. Sümegi Pál a Mohosok rétegtani vizsgálata alapján a Mohosvár környezerében a történeti időkben olyan emberi hatások nyomait mutatta ki, melyek alapján a Mohosváron többek közt egy erődített neolit települést, valamint egy jelentős kelta erődítést valószínűsített. A régészeti kutatást megelőző újabb, mikroszintvonalas felmérés során a vár belső részén található rablógödrök miatt a belső felépítésre vonatkozóan nem lehetett újabb, értékelhető információkhoz jutni. A vár sáncain túl elhelyezkedő terasz nyugati és északi részén olyan mikrodomborzati jelenségeket dokumentáltak,