Szörényi Gábor András: Tíz év várkutatása B.-A.-Z. megyében (Múzeumi Mozaik 6. Miskolc, 2006)

2005-ben a feltárások sajnos anyagi hiányok miatt szüneteltek. Az eddig feltártak alapján, valamint a leletanyag alapján kijelenthetjük azonban, hogy Regéc kulcsfontosságú lesz a régió középkori és kora újkori anyagi kultúrájának megismerésében. ZEMPLÉN VÁRMEGYE Z

emplénben két helységben folytak munkálatok: Sárospatakon a várban és a városban ásatásokat, falkutatást és konzerválást, míg Komlóskán, új kutatási helyszínen szondázó jellegű feltárásokat végeztek. Sárospataki vár (Sárospatak) 1995-re befejeződött a lakótorony (Vörös-torony) helyreállítása, megtörtént a reneszánsz faragványok másolatokra való kicserélése, a leomlott délkeleti sarok építészeti rendezése és a Bokályos-ház rekonstrukciója. 1995-96-ban került sor a Konyhabástya régészeti kutatására, az ezt követő műemléki helyreállítás után pedig megvalósult a konyhát bemutató állandó kiállítás. Ez után következett a kutatás és műemléki helyreállítás utolsó nagy szakasza, mely a palotaszárny rekonstrukcióját foglalta magába. A kutatások új eredményeket tártak fel a még nem kutatott teremsor építéstörténetére vonatkozóan, részben sor került az eredeti nyílás- és térrendszerek megismerésére. 1997 és 2001 között folyt a nyugati teremsor régészeti kutatása, falkutatása, amelyet a sárospataki Rákóczi Múzeum régészei, Dankó Katalin és Feld István végeztek. Ugyanekkor az északi kastélyszárnyban is sor került a 17. századi udvari homlokzat nyílásrendszerének feltárására. A keleti szárnyon nagy munkát jelentett az ún. Lorántffy-lodzsa restaurálása, melynek kőszobrász, restaurátori munkáját Osgyáni Vilmos végezte. A lodzsa I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna építkezéseinek szép emléke, mely feljáratot biztosított a Vörös-toronyba,