Szörényi Gábor András: Tíz év várkutatása B.-A.-Z. megyében (Múzeumi Mozaik 6. Miskolc, 2006)

A várról összegyűjtött metszetanyag alapján rekonstruálható lett a vár eredeti formája: ötbástyás, a terepalakulatokhoz igazodó, de viszonylag szabályos ötszögletű jellegzetes kora újkori erődítés. A leletek alapján rövid életű volt, a 16. század végén épült fel és 1707 tavaszán Rákóczi parancsára felrobbantották a stratégiai jelentőségét elvesztő várat. Egy 1608-as várvizsgálati jelentés három várat is említ Szendrő városában: a Bódva mocsaraiba épített alkalmatlan földvár vagy német vár a város nyugati részén állt; a mai város központi terén volt a Bebek-vár, amely önmagában védhetetlen volt és a város feletti Felsővár.

10 ABAÚJ-TORNA VÁRMEGYE H

árom várban indultak feltárások az abaúji részeken, ezek közül Boldogkő vára már nagyrészt leltárt volt. Itt az eddig kutatatlan Alsóvárat tisztázták. Regéc egy új kutatási terület a megyében, ahol régészeti tábort kialakítva diákok segítségével tárták fel a vár északi részét. Füzéren 2004-re tisztázódott a Felsővár, de újdonságnak számít a most kezdett elővár ásatása. Regécen és Füzéren az állagmegóvó és rekonstrukciós munkálatok is jelentősen előrehaladtak. Boldogkő-Alsóvár (Boldogkőváralja) A várban 1963-ban K. Végh Katalin végzett feltárási munkákat, amit 1966-ban publikált." Újabb kutatás csak 2001-ben kezdődhetett Koppány András, az Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ régészének vezetésével. A kutatás ez évben azonban mindössze a 60-as évek óta betemetődött tárolóvermek kitisztítására és a várudvaron felgyülemlett bemosódások eltávolítására terjedt ki. Bár falkutatást is terveztek, de erre csak a megközelíthető és belátható részeken volt lehetőség, amely kiegészíti a korábban már ismert eredményeket: a vár koronaszintjein és nyílásain jelentős 19. századi romantikus