Szörényi Gábor András: Tíz év várkutatása B.-A.-Z. megyében (Múzeumi Mozaik 6. Miskolc, 2006)

A vár további részeinek feltárása ugyan még legalább 8-9 kutatási idény, de addig is szeretnénk elkezdeni az eddig feltárt falak rekonstruálását és romkertként való bemutatását. Csorbakő (Szuhogy) Szuhogy-Csorbakőn Leszih Andor végzett feltárásokat 1928 és 1941 között. Az ásatás eredményeinek és leleteinek feldolgozása azonban ekkor elmaradt. Ezt pótolta Szörényi Gábor András 2004-ben feldolgozásában,'' amely egyben egy módszertani elemzés is: gyakorlatilag a régészeti terepjelenségek valószínűsíthetősége. A metódus lényege, hogy a hagyományos régészeti módszereket, valamint a történeti források kutatását összekapcsoltuk topográfiai, geodéziai és térinformatikai elemekkel. Célunk az volt, hogy egy előzetes képet alkossunk egyegy lelőhely mai felszíni, domborzati mintázatai alapján annak feltételezhető kiterjedéséről és megközclítőleges formájáról. Ennek során a feltételezett felszín alatti jelenségeket, elsősorban falakat próbáltuk értelmezni a felszíni jegyek alapján, azaz a föl dalatti jelenségek felszínre történő kivetítésével. Ilyen jellegű felszíni kutatásokra azért is lehet szükségünk, mert az ásatás egyszeri, megismételhetetlen, tomboló folyamat. Egy ilyen előzetes felszíni vizsgálattal azonban olyan képet alkothatunk a lelőhely eredeti helyzetéről, amely nem rombol, bármikor megismételhető és előtanulmányként felhasználható a későbbi ásatáshoz. És talán az sem lényegtelen, hogy kis összegből tudunk előzetes képet adni a régészeti lelőhelyről, amely mindaddig az egyetlen forrásunk róla, amíg ott lehetőség nem lesz feltárásra. Itt főként várak kutatási lehetőségei te gondolhatunk. Ennek egyik oka, hogy elsősorban ott nyerhetünk a terepjelenségekből összefüggő és felhasználható képet, ahol a pusztulást követően nem történt olyan felszíni beavatkozás, amely átalakította volna a környezetet. Ilyen, a domborzati mintázatokat pusztító jellegű tevékenység a mezőgazdasági művelés, vagy a beépítés. A legjobb lehe-