Pirint Andrea: Munkácsy Miskolcon (Múzeumi Mozaik 5. Miskolc, 2006)

füttykoncertet adott, és „saját nyilatkozata szerint régóta nem találta magát oly jól, mint e helyen". 2 A helyi sajtó a városban töltött három nap minden egyes lépéséről, valamint az estély valamennyi mozzanatáról részletes tudósítást adott. 1900-ban, Munkácsy elhunyta alkalmából a miskolci sajtó ismét kimerítően cikkezett az 189l-es látogatásról, egyúttal a művész Miskolchoz fűződő rokoni kapcsolatairól is. Egymást követték a felvetések, hogy mi módon állítson a város örök emléket számára. A családi lakóházra emléktáblát helyezni, róla utcát elnevezni javasoltak. Egyik cikkíró továbblépett a város restanciáin, és országos szinten gondolkodott: „szobrot állítani neki a műcsarnok elé, ... kiadni képeinek albumát, ... és meg­íratni teljes, tüzetes, hiteles életrajzát". 3 Ez utóbbi feladatot az 1950-es években dr. Végvári Lajos művészettörténész vállalta magára, akinek pályája a későbbiek­ben éppen városunkban teljesedett ki. Eletének utolsó évtizedeit Miskolcon töltötte, egészen nyugdíjazásáig a Herman Ottó Múzeum alkalmazásában állt. Végvári professzor révén jó ideig Miskolc számított a hazai Munkácsy-kutatás legfőbb bázisának. Az általa írt nagy monográfia (Munkácsy Mihály élete és müvei. Budapest, 1958.) mai napig a legteljesebb szakirodalma a festő életmüvének. Ez a mű jelenti számunkra is a kiindulópontot, amikor a Pákh-gyüjtemény egyes darabjairól szólunk, sőt - mint ahogy az abból vett idézetek is mutatják - munkánknak nemcsak alfáját, de sok esetben ómegáját is Végvári mester könyve képezi. Munkácsy kultuszát a Herman Ottó Múzeum elevenen ápolja. 1975-ben - a festő halálának 75. évfordulója alkalmából ­emlékkiállítást, 1994-ben - születésének 150. évfordulója tiszte­letére - emlékkiállítást és konferenciát rendezett. A múzeum legutóbb 2003-ban lepte meg a nagyközönséget Munkácsy műveit - és ezúttal relikviáit is - felvonultató kiállítással. A térségben élő Munkácsy-kultuszt mi sem igazolja beszédeseb­ben, mint az, hogy ez utóbbi tárlat az intézmény minden korábbinál sikeresebb, látogatottabb kiállítása volt. A miskolci múzeum kiemelt feladatának tartja, hogy képzőművészeti gyűjteményét Munkácsy-alkotásokkal gyarapít­sa. E régi keletű óhaj első alkalommal 1977-ben, a Petró-gyüjte­mény beépülésével teljesült. Néhány, csupán feltételesen neki tulajdonított mű mellett ekkor került múzeumi kezelésbe a Tájkép várrommal, amely Petró Sándort megelőzően Latabár Kálmán színművész tulajdona volt. 1977-ben került a gyűj­teménybe a Konyhában című kompozíció rézkarc feldolgozása is. A képaukcióról vásárolt grafika érdekessége, hogy az alapjául szolgáló festmény éppen a Pákh-gyüjteménybe tartozik. 1994­ben a nagy álom, immáron a múzeumi törzsgyűjteményt gyarapító olajfestmény megszerzése is valóra vált. A reneszánsz apotheozisáX budapesti magántulajdonból, nagy társadalmi összefogásnak köszönhetően sikerült megvásárolni. 3 Munkácsy estély a polgármesternél. Borsod, 1891. október 22. 2. p. 3 Vadnay Károly: Munkácsy nővére. Borsodmegyei Lapok, 1900. május 8. 3. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom