Veres László: A pincetokba való palack (Múzeumi Mozaik 2. Miskolc, 2003)

gazdaságig. Gravírozott díszű palackok még a hagyományos technikával dolgozó huták megszűnte után is készültek a régi mintázatok felhasználásával. Különösen figyelemre méltóak ebből a szempontból a keresztbe tett kasza, gereblye és a közéjük helyezett háromágú favilla gravírozott díszítmények, amelyek még az 193CM-0-es években is megfigyelhetők a már gyári, hasáb testű palackokon. A Strelec által közölt emlékanyag ismeretében úgy tűnik, revideálnunk kell nézetünket, miszerint a magyarországi közgyűjteményekben található néhány hasonló díszítésű üveget baranyai hutatermékeknek tartottuk (6. kép).

47 A felvidéki palackok gravírozott díszítményei lenyűgözők, ugyanakkor a vonalak vastagságában, a technikai kivitelezésben több kívánnivalót hagynak maguk után. A pincetokba való palackok gravírozásának művészi kivitelezésében a parádi huta fölötte állott mind a felvidéki, mind pedig a bükki üzemeknek, ami összefüggésbe hozható azzal a módosabb vásárlóközönséggel, amely a művészi színvonalon gravírozott palackokat igényelte. A parádi termékeken a magas művészet díszítőelemei inkább uralkodóak, mint a népies motívumok és az egyszerűbb vásárlói rétegek igényeinek megfelelő díszítési mód (7. kép). A pincetokba való palackok egy része valójában sohasem társult a tárolásukra szolgáló ládával, a pincetokkal. Csak nevükben őrizték a valamikori együvé tartozást. Megítélésem szerint a 18. századtól a pincetokba való palackok egyre inkább díszüvegekké váltak, s pincékben, présházakban mindennapos tároló üvegekké. A 19. századtól egyre inkább megnőtt az igény a díszüvegek iránt, miközben az egyszerűbb pincetokba való palackok fokozatosan elvesztették jelentőségüket és egyre inkább háttérbe szorultak az üveghuták termékskáláján is. Ez az elgondolás a bor palackozásának elterjedésével támasztható alá. 47 Karol]. Strelec 1992. Vö. Veres L., 1977. 43. sz. illusztráció 24