Veres László: A pincetokba való palack (Múzeumi Mozaik 2. Miskolc, 2003)

lekedési körülmények ismeretében, amikor a falusi kutak vizét nem nagyon volt ajánlatos fogyasztani, s nem lehetett előre pontosan kiszámítani a napnyugta idején elérhető helyet. Különben is az utazás fáradalmai közt a jó kedély is fontos dolognak számított, s ebben is segített a bor, a hazai, a megszokott. Néhány mondásunk utal a pincetok és tartalma fontosságára. Egy múlt századi praktikus tanácsokat osztó kalendáriumban olvashatjuk: „Okos tanács! Pincetokot pakoly a saroglyába". Súlyos átoknak számíthatott, ha valaki mögött azt mondták, hogy „Pincetokja folyjon ki".

3 A lexikonokat, az értelmező valamint szakszótárakat tanulmányozva szembetűnő, hogy elvétve találunk utalást a pincetokra és a pincetokba való palackokra. A magyar nyelv értelmező szótára a pincetok kétféle magyarázatát nyújtja. Az egyikben az irodalmi alkotásokban is megörökített tárgy jelenik meg, a rekeszekre osztott láda, amelyben az útravaló borokat tárolták. A címszó írója a láda mellett a kosarat is pincetoknak tartja. Ez valóban elképzelhető, de eddig semmiféle történeti adattal nem bizonyítható. Lehetséges, hogy az értelmező szótár szócikkének írója azt feltételezte, hogy vesszőből, gyékényből vagy más egyszerűbb anyagból is készíthető fedeles láda. A másik értelmezés szerint a pincék végén, a falban levő mélyedés is pincetok volt. Azonban ez az állítás sem igazolható.

4 Valóban közismertek a bortermő vidékek pincéiben a falba vájt fülkék, rekeszek, amelyekben palackokat, üvegeket és különböző kézi eszközöket tároltak, de eddig egyeden olyan adatot sem ismerünk, mely szerint ezek a fülkék pincetoknak nevezhetők. Pedig ez megkönnyítené a pincetok neve eredetének értelmezését. Logikus lehetne a következtetés, hogy a bor tárolására szolgáló láda a pincék falába vájt és pincetoknak nevezett fülkékről kapta elnevezését. 3 Barry G.-Ors^ágh L., 1961. 749. < Bárcsy G.-Ors^ágh L., 1961. 749.