Veres László: A pincetokba való palack (Múzeumi Mozaik 2. Miskolc, 2003)

minden bizonnyal Felső-Magyarországon, talán Sárosban készült (2. kép). Maga a krompachi Holló család is felső-magyarországi volt, ahol tagjai a 17. században a kamaránál vezető szerepet töltöttek be.

24 A 17. század végén már Erdélyben is foglalkoztak az üvegedények gravírozásával. Az első gravírozott díszű üvegek legszebb példánya Mikes Mihály 1693-ból származó díszes pincetokba való palackja, amely az Iparművészeti Múzeum féltett kincse (3. kép).

25 A tárgy egész felületét gravírozott és aranyozott díszítés borítja, ami leginkább erdélyi jellegzetességnek számít. A palack előlapján a kör alakú medalionban a keresztre feszített Krisztust látjuk. Érdekessége, hogy a keresztfa nem a szokásoknak megfelelően hegyen áll, hanem virágos mezőben. Az üveg háüapján szintén medalionban az Agnus Dei figyelhető meg. Mindkét medaliont barokk kartusok övezik és a fennmaradó tereket is barokk ornamentikával töltötte ki az üvegdíszítő. A pincetokba való palack két keskeny oldalát az erdélyi református templombelsőkön gyakori motívum uralja, a hosszú karóra felcsavarodó szőlőlevelekkel és fürtökkel. Bár a 17. század végi szépen díszített pincetokba való palackok közül még néhányat bemutathatnánk, azonban ezek után is hangsúlyoznunk kellene azt, hogy a korszak háztartásainak döntő többségében nem ilyen szépen díszített pincetokba való üvegek voltak, hanem jóval egyszerűbbek. Az üvegáru ugyanis meglehetősen drága portéka volt és csak a legmódosabbak engedhették meg maguknak beszerzésüket. A 17. századból számtalan adattal bizonyítható, hogy bár ez a korszak az üvegek térhódításának periódusa, az üveg csak lassan vált a nemesi, polgári háztartások mindennapi dísz- vagy használati tárgyává. A parasztság körében a térhódítás még későbben zajlott le.

26 Ha I. Rákóczi György, az ország egyik leggazdagabb földesura birtokainak 24 Borsos B., 1974. 74. 25 A műtárgy részletes bemutatását 1. Varga V., 1989. 14—15. 2

6 Veres L., 1997. 35.