Veres László: Magyar népi boros- és pálinkásüvegek (Múzeumi Mozaik 1. Miskolc, 2003)

példányok a kerek, lapított testű 2—3 dl-es edények voltak, amelyek többnyire színtelen, áttetsző üvegből készültek. Ezek a zsebbe való bütykösöknek is nevezett üvegek készülhettek a szíj feltűzésére alkalmas füllel, vagy utólag díszes bőrkantárral látták el őket, ami a használatokat megkönnyítette. Az egyszerű kivitelű kulacsok mellett szép számmal kerültek forgalomba és paraszti használatba szépen díszített darabok is. A díszítmények között a legelterjedtebb volt a rátétes fonáldísz, ami azt jelenti, hogy az edények testére különböző vonalvezetésű színes vagy áttetsző üvegfonalat forrasztottak. Az üvegből készült kulacsok különleges darabjai a zempléni habos díszítésű és az erdélyi gerezdes kulacsok. Gyakoriak voltak a festett díszű és gravírozással ellátott edények. Az előbbieket Párádon és Erdélyben, az utóbbiakat Zalában, a Bakonvban és a bükki üveghutákban készítették. 9. kép. Rátétes díszűpereckulacs (Felső-Magyarország 17. szj vége)