Borsod-Abaúj-Zemplén megye képes műemlékjegyzéke 7. Sárospatak és környéke (Miskolc, 1992)

KAZINCZY­EMLÉKCSARNOK M SÁTORALJAŰJHELY­SZÉPHALOM Kazinczy u. 25. A községet - amely ma már közigazgatásilag Sátoraljaújhelyhez tartozik - 1886-ig Bányács­kának, Kisbányának nevezték. A hangulatos, nagy park közpén eredetileg a Kazinczy-család udvarháza állott. A területet, pontosabban a bir­tokot 1739-ben szerezte meg Kazinczy Dániel. Kazinczy Ferenc 1790-ben kezdte meg az iro­dalomtörténeti jelentőségű otthon építését. Még ugyanebben az évben publikált Széphalmy Vint­ze álnévvel a Kassán megjelenő Orpheusban. Az építkezés befejezését jócskán hátráltatta közel hét éves (1794-1801) fogsága. 1804-ben kötött házasságot Török Szophival. A házba 1806 jú­niusában költöztek be. Ez adott otthont hatal­mas ívű, negyedszázados irodalmi és irodalomszervező tevékenységének. Az eredeti épület helyén ma emlékcsarnok áll. Születésének századik évfordulóján, 1859­ben elhatározták a régi épület és a környezeté­nek megvásárlását. A helyreállítási terveket Ybl Miklós 1862-ben készítette el. A tervek szerint csak a költő dolgozó- és hálószobáját őrizték volna meg. Az épületet, állagának romlása miatt lebontották, és helyére a most is álló emlékcsar­nokot emelték. 1873-ban adták át a görög temp­lomot utánzó, neoklasszicista épületet. Bejárati és hátsó végén oromzatos, két-két pillér között két ion oszloppal képzett előcsarnok áll. Belül a hosszúkás kazettás dongaboltozattal fedett négyszögletű teremhez felülről megvilágított félkörös apszis csatlakozik. A csarnok évtizedek óta nyilvános muzeális kiállítóhely, tárlatát évente közel százezren keresik fel. ' Az épülettel szemben - a védett parkban ­Kazinczy Ferenc, felesége és több gyermekének sírja és síremléke. Sz.J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom