Borsod-Abaúj-Zemplén megye képes műemlékjegyzéke 7. Sárospatak és környéke (Miskolc, 1992)

és bástya. Utóbbi romjain belül a 16. századi kerek bástya alapja látszik. A nyugati várfalat nagyrészt még a Rákóczi út házai takarják, melyek az egykori várárok területén állnak. Az 1631-47 körül épített „Oroszlán-bástya" falmaradványai is felismerhetők még (Rákóczi u. 63.). A vár északnyugati oldalán emelték 1627-ben a kazamatás „Új-bástyát" (Kádár Kata u. 3-5., Szabadság tér 2-14.) Az északi város falszakasznak igen kevés maradványa látható, kivéve a gótikus templom megerősített északi falát, mely egykor a védművek része volt. A templom északi és déli falába 1670-ben a császáriak kapukat törtek. E fal északkeleten a nagyméretű „Tömlöc-bástyánál" végződik (Kossuth u. 69.). Innen indul, s a palotához csatlakozik a keleti városfal (Kádár Kata u. 13-19., Retel u. 16-28.), középen a „Vízikapuval", melynek nagy félköríves kocsibejárata mellett kisebb gyalogkapu is nyílik. A régészeti ásatások feltárták a kapu előtti elővédbástya alapfalait is. A vár ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi múzeuma állandó kiállításának ad helyet. R.L. BOROSTYÁN SZÁLLÓ SÁROSPATAK M Kádár Kata u. 30. A fogolykiváltó trinitárius szerzetesek letelepítése II. Rákóczi Ferenc nevéhez fűződik. A szabadságharc bukása után valósult meg a Fejedelem terve, amikor is 1727-ben a szerzetesek hozzáláthattak rendházuk felépítéséhez. Az építkezés 1734-ben fejeződött be. 1783-ban II. József a trinitáriusok rendjét is feloszlatta. A kolostor berendezése részben a vártemplomba, részben Károlyfalvára került. Az épület a későbbiekben a pataki uradalom jószágkormányzóinak adott helyet. A megközelítően U alaprajzú épület déli szárnyában volt a templom (jelenleg étterem), az ehhez a délkeleti sarkon csatlakozó bástyaszerű tömbben kápolna, e fölött pedig oratórium helyezkedett el. A templomhoz északról kapcsolódó L alaprajzú, egyemeletes kolostorépületben a földszinten ebédlő, konyha és éléskamra kapott helyet, az emeleten az udvar felőli oldalfolyosóról nyíló cellasor. Az 1970-ben befejezett műemléki helyreállítás az eredeti tömegalakítást és homlokzatokat megtartva, az eredeti alaprajzi elrendezést viszszaállítva az épületet alkalmassá tette arra, hogy hangulatos fogadóként funkcionálhasson. PLÉBÁNIAHÁZ SÁROSPATAK M Szt. Erzsébet tér 2. Báthory Zsófia és fia I. Rákóczi Ferenc 1666-ban telepítette be Sárospatakon a jezsuitákat, rájuk bízva a katolikus lakosság lelki gondozását. Ugyanők iskolát is létesítettek. A részben középkori lakóépületekből egyesített és átalakí-