Borsod-Abaúj-Zemplén megye képes műemlékjegyzéke 6. Bódva völgye - Edelény környéke (Miskolc, 1992)

asztalos készítette el és festette a templom mennyezetét, 1863-ban haranglábat állítottak. A 19. században egyes részleteit javították, s a század végén a teljes tetőzet átcserélését hatá­rozták el. A magas tető helyett alacsonyabbat terveztek, ezt végül is - a Műemlék Országos Bizottsága jóváhagyásával és támogatásával, Schulek János tervei alapján 1930-ban végeztet­tek el. A templom hajójához keleten keskenyebb, a nyolcszög három oldalával záródó, támpilléres szentély, nyugaton a hajóval közel azonos szé­lességű és magasságú toronyalépítmény csatla­kozik. Ezen nyugszik a gerendavázas harangtorony, szoknyatető és deszkázott mell­véd fölött nyitott árkádokkal, nyolcszögbe átme­nő gúlatetővel befedve. A hajó oldalának két szélén egy-egy magas kétosztatú, mérműves csúcsíves ablak. Közepén a 18. századi előcsarnokban csúcsíves-bélletes kapuzat. A szentélyen három háromosztatú ab­lak. A torony nyugati oldalán gótizáló bejárat. Fölötte és a déli oldalon egy-egy keskeny, há­romkarélyos záródású ablakocska. A hajót 18. századi eredetű, a 19. században átfestett kazettás famennyezet fedi, a táblákon ismétlődő kartus dísszel. A hajó nyugati végén faoszlopokon festett orgonakarzat. A szentély­ben 17. századi fiókos boltozat. A gótikus bol­tozatból csak a befaragott, egykor ember- és állatalakos gyámkövek és ezek fölött a boltozat­indítások maradtak meg. A szentély déli oldalán szegmensíwel záródó papi ülőfülkék, az északin befalazott sekrestyeajtó gótikus keretezése. A hajó északi falán ugyancsak falazva az egykori oldalkápolna átjáró nyílásának keretezése. A toronyalj, amely talán a tizedgabona táro­lására szolgált, 17. századi fiókos dongabolto­zattal fedett. A festett szószékkoronát felirata szerint 1705-ben Kós Mihály és Asztalos Imre készí­tette. Az úrasztali edények újabb keletűek. Két térítője 18. századi. Sz.J. L'HUILLIER-COBURG KASTÉLY M EDELÉNY Borsodi u. 7. Az ország egyik legnagyobb és legjelentő­sebb korabarokk kastélya. Építtette báró L'Huü­lier Ferenc János tábornok, 1727 és 1730 között feleségével, Santa Croce Mária Magdaléna báró­nővel együtt, akiktől leányuk, gróf Forgách Fe­rencné, született L'Huillier Mária Terézia örökölte. Forgáchék gyermekét - Forgách Ludmillát, mint gróf Dessewffy Ferencnét Má­ria Terézia királynő fiúsította. Dessewffy Fe­renc 1757-ben elesett a porosz örökösödési háborúban és özvegye férjhezment gróf Eszter­házy Istvánhoz. Dessewffy Ferenc és Forgách Ludmilla házasságából egy fiú született, Ferenc, aki 1820-ban Edelényben halt meg. Ezt követő­en a kastély és az uradalom a kincstárra szállt

Next

/
Oldalképek
Tartalom