Borsod-Abaúj-Zemplén megye képes műemlékjegyzéke 6. Bódva völgye - Edelény környéke (Miskolc, 1992)

A torony alatti előtér csensüveggel fedett. A sík mennyezetes hajő bejárati végén oszlopokon álló karzat. A hajónál jóval keskenyebb szentély dongaboltozatos. Műemléki helyreállítása során tárták fel a templom egyes román stílusú részleteit: az egyenes záródású szentély végfalán két, a hajó déli falán egy román kori ablakot és a befalazott, kőkeretes déli bejáratot. A torony aljában nyüó jelenlegi ajtó fölött, a korábbi bejárat kőkeretének maradványa. K. Zs. SZÁDVÁR ROMJAI SZÖGLIGET M Első okleveles említése 1264-ből származik. Valószínűleg IV. Béla építtette a tatárjárás után. A 14. században mint királyi várnak Drugeth Vilmos nádor volt a várnagya. A 15. század elején Zsigmond a Bebek-családnak adományozta, a század közepén egy időre a husziták szállták meg. Később a Szapolyai-család birtokolta, Szapolyai János kancellárjától, Werbőczytől 1526 után Bebek Ferenc foglalta el. 1567-ben Bebek György felesége, Patóchy Zsófia hosszú ostrom után átadta Schwendi Lázár császári főkapitánynak. 1579-ben Rüber János, 1593-ban a Dersffy-család, 1600-ban Csáky István erdélyi főkapitány vette zálogba, majd adta tovább Pethe László királyi tanácsonak. Bocskai felkelése során, annak híveként Csáky ismét elfoglalta, majd özvegyétől csere útján Rákóczi Zsigmond kezére jutott. A három birtokos örökösei hosszasan pereskedtek a vár birtokjogáért, végül a Csákyaktól 1674-ben Esterházy Pál vette meg. 1682-ben Thököly csapatai elfoglalták, végül a fejedelem bukása után a császáriak felrobbantották. A meredek hegyen épült vár négy, különböző időben épült részből áll. A 16. században épült a keleti, háromszög alakú külső vár. Kissé magasabban fekszik a szintén háromszög alakú középső vár, mely raktáraknak, műhelyeknek adott helyet. Korábban ennek délnyugati kiszögelésében nyílt a vár bejárata. A nagy négyszögű kaputorony 20 m hosszú boltozott kapualján vezetett az átjáró a középső várból a négyszögű belső várba. E torony talán a vár legkorábbi eredetű építménye volt. A belső udvart kétszintes, a földszinten boltozott, az emeleten famennyezetes helyiségekből álló épületszárnyak vették körül. Valamennyi várrész külső falából íves és sokszögű bástyák ugrottak ki. A vízellátást a várudvaron sziklába vájt ciszternák biztosították. Az élelmet, takarmányt, tüzelőt és egyéb anyagot a várhegy északi oldalának lábánál fallal körülvett területről a vár keleti részében felállított árbocra szerelt csigán át, kötéllel vontatták fel. A hajdani erősségről egy 1639ben készült metszet nyújt hiteles képet. R.L.