Borsod-Abaúj-Zemplén megye képes műemlékjegyzéke 4. Tokaj és környéke (Miskolc, 1992)

lektikusakra cserélték. A Hajdú köz felőli homlokzat enyhén ívelt. A földszint bal szélén szegmensíves kőkeretezésű, az emeleten jobbra pedig a többivel megegyező ablak. Az udvari homlokzat emeletén a főutcaiakkal egyező kiosztásban ablakok a régi kőkeretekkel. Az épület eredeti, nagy boltíves kapuját befalazták és helyén lemezborításos ajtó kapott helyet. V.L. TOKAJI VÁRROM TOKAJ M Sziget Anonymus szerint a honfoglalás után egy földvár épült a Tisza és a Bodrog összefolyásánál, amit az ő idejében Hímesudvarnak hívtak. A stratégiailag rendkívül fontos helyen állott erősség talán a tatárjárás idején pusztult el nyomtalanul. A 13. század második felében valószínűleg a későbbi Tokajt emlegették Korév néven. Váráról 1290-ben szól oklevél először. Talán csak Zsigmond király idejében épült itt kővár, melynek első említése 1422-ből származik. A várat 1429-ben Brankovics György szerb despota kapta, majd 1451 -ben Hunyadi János szerezte meg 12 000 Ft-ért. Fia, Mátyás király 1469-ben ugyanennyiért Szapolyai Imrének adta zálogba, így maradt Szapolyai Jánosra. A kettős királyság idején a vár többször cserélt gazdát, végül a Ferdinánd párti Serédi Gáspáré. Unokaöccsének gyámja, Némethi Ferenc várnagy tartja kezében János Zsigmond híveként, amíg végül 1565 elején Schwendi Lázár főkapitány a Habsburg király számára elfoglalta. 1605-ben Bocskai István uralma alá került, halála után újra a királyra szállt. 1607-ben Thurzó György nádor kapta zálogba. 1622-ben jutott Bethlen Gábor erdélyi fejedelem kezére, akiről özvegyére, Brandenburgi Katalinra maradt. Az özvegy Csáky Istvánnak engedte át. 1644-ben I. Rákóczi György serege foglalta el, majd ő vette zálogba. 1660-tól ismét a királyé. A várnak komoly szerepe volt a 17. századvégi Habsburgellenes felkelések során is. 1704-ben falait II. Rákóczi Ferenc parancsára porig rombolták. Mint a 17. századi metszetekből megállapítható, a szigeten álló vár egy kerek öregtoronyból s az azt körülvevő trapéz alakú, sarkain ó-olasz bástyákkal védett külső várból állt. Ma csak elenyészően csekély falmaradványai találhatók a szigeten. Területe egy részén a 18-19. század fordulóján zsidó temető létesült. R.L. ZSIDÓ TEMETŐ TOKAJ MJ Sziget A tokaji zsidóság első itteni temetkezési helye a Bodrog és a Tisza közötti szigeten az 1704-ben elpusztult tokaji vár területén létesült. A temető maradványai kiemelkedően szép természeti környezetben láthatók. A temetőkerítés kőfala nagyrészt megsemmisült, jelenleg mindössze tucatnyi 18-19. századi copf, klaszszicista és romantikus sírkő található. Á síremlékek nagyrésze helyi kőfaragómunka, archaikus metszésű héber kvadrát feliratokkal, domborműves zsidó szimbólumokkal. K.L.