Borsod-Abaúj-Zemplén megye képes műemlékjegyzéke 1. Miskolc és környéke (Miskolc, 1992)

ben falai tói nem messze tartották a Habsburgházat trónfosztó ónodi országgyűlést. A rom falait a Sajó áradásai s a községbeii építkezések pusztították napjainkig. A Sajó árteréből kiemelkedő kis magaslaton épített vár szabályos négyzet alakú, sarkain egyegy kétszintes ó-olasz bástyával. Közülük a délkeletit és az északnyugatit a 17. században átépítették, a korábbi lőréseket részben elfalazták, részben leszűkítették, s a bástyák belsejében boltozott ágyúkamrákat alakítottak ki. A másik két bástya építményei - a gerendafészkek tanúsága szerint - gerendaiödémesek voltak. Feltehetőleg a 17. század folyamán a várfalakat és a bástyákat megmagasították. A megemelt falrészekben, valamint a leszűkített lőrésekben sok másodlagosan felhasznált gótikus faragvány látható, melyek vagy a korábban itt állott templomból, vagy a Czudarok palotájából valók. Bizonyos adatok arra utalnak, hogy a 17. század végén a sajóládi pálos kolostor köveit is felhasználták a vár újjáépítésénél. Ugyanekkor a falszorosokat, a várbelső nyugati szárnyát és a délnyugati, északkeleti bástyákat feltöltötték s ágyúállásokat alakítottak ki rajtuk. A várkapu délen nyílt, ma csak a fal kiomlása mutatja helyét. Az 1985-től folyó ásatások nyomán kirajzolódnak a vár szintén négyszög alakban elhelyezkedő belső építményei, melyeket - főként Perényi Imre és fia, Péter idején - reneszánsz faragványokkal ékesíthettek. A várat - és a palánkkal körülvett mezővárost is - széles, a Sajó vizével táplált vizesárok vette körül, amelynek nyomai a déli és a nyugati fal mentén jól követhetők. R.L. TÁJHÁZ ÓNOD MJ Váru. 14. Az 1880-ban épült, alapozás nélküli, vályogfalú lakóház eredeti beosztása: szoba-konyha-kamra. Az 1920-as években istállóval toldották meg. Padozata minden helyiségben döngölt agyag, a deszkafödém felül sárral tapasztott. A csonkakon-