Borsod-Abaúj-Zemplén megye képes műemlékjegyzéke 1. Miskolc és környéke (Miskolc, 1992)

RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM MÁLYI MJ Főu. REFORMÁTUS TEMPLOM ONGA MJ Rákóczi u. 54. A régi, középkori eredetű templom a 18. század közepére romossá vált. Az új templom építéséhez 1847- benklasszicista stílusban kezdtekhozzá. Az 1848- 49-es események miatt csak 1861 -re fejeződtek be a munkálatok. Főhomlokzat előtti tornyának sarkain lizénák, felső szintjén három félköríves záródású ablak. Főhomlokzatát négy lapos pilaszter díszíti, a főpárkány fölött középen kis timpanon, a bejárat fölött féikör-ablak. Szentélye a nyolcszög három oldalával záródik, északi oldalán sekrestye. Hajója és szentélye sík mennyezetes, a szentély bal-, illetve a hajó mindkét oldalfalán mélyített faltükrökben szegmensívű ablakok. K.Zs. A keletéit templom gótikus épületrész felhasználásával 1823 és 1828 között épült és 1904-ben újították meg. Déli hosszfalában lévő befalazott, csúcsíves, kőkeretes kapuja 14. századi. Főhomlokzat előtti falsávos, övpárkányos tornya elé pilléres portikusz épült. A templom homlokzatai falsávosak, félköríves ablakai keretezettek. A kosáríves záródású hajó meszelt sík mennyezetes, csak a két végében álló, két-két oszlopon nyugvó karzatok alja boltozott. Berendezése egyszerű, zömében az 1904-es felújítás idején készülhetett. A.A. VÁRROM ÓNOD M Váru. A falu plébániatemploma köré a 14. század végén építtetett várat Nagy Lajos és Zsigmond király kedvelt híve, Czudar Péter bán. Bár az épület halálakor, 1396-ban már lakható volt, véglegesen csak fiai fejezték be 1415-ben. Az erősséget 1470-ben a Rozgonyiak örökölték, majd két év múlva Mátyás király birtoka. Többszöri birtokcsere után 1516ban Perényi Imre nádor tulajdonába került, aki a romos várban olasz mestereivel rangjához méltó, reneszánsz stílusú palota építkezésbe kezdett. Utódai, Péter és unokája, Gábor a korabeli haditechnika vívmányainak megfelelően a várat négyszög alakban fallal vették körül, sarkain ó-olasz bástyákat emeltek. Perényi Gábor halála, 1567 után a várat az uralkodó többször elzálogosította, majd 1603-ban Rákóczi Zsigmond kapta meg. Utódai birtokolták 171 O-ig. 1636-ban sikerrel állt ellen egy török támadásnak. A század folyamán jelentős építkezéseket folytatott itt I. Rákóczi György és felesége, Lorántffy Zsuzsanna, majd 1682-ben Thököly Imre. 1688-ban portyázó krími tatár csapatok felégették építményeit. 1707-