Borsod-Abaúj-Zemplén megye képes műemlékjegyzéke 1. Miskolc és környéke (Miskolc, 1992)

Az Árpád-kori földvár maradványait a régészeti kutatás a mai vár nyugati szárnyának padlószintje alatt tárta fel. Többi nyomát a későbbi építkezések eltüntették, így csak sejthetjük, hogy a sziklaalapzaton egy földből, fából, sziklatömbökből készített „gyűrű" állott. A tatárjárás után emelt ovális alaprajzú kővár északkeleti végén - a feltárt alapok tanúsága szerint - nagyméretű kerek torony állhatott. Valószínűleg már ekkor híd vezetett a várárkon át s hozzá csatlakozott lépcső is. A 14. század elején a vár köré feltehetőleg elővárat, gazdasági épületeket emeltek. Ezt avarát az Anjou-kori építkezések előtt teljesen lebontották, hogy helyén a kor legelőremutatóbb építészeti felfogásában szabályos négyszögű udvart körülvevő alaprajzú igényes várpalotát építsenek, sarkain egy-egy magas négyszögű toronnyal. A tornyokban láthatók a boltozatos helyiségek. A kívül körbefutó konzolsorok a mellvédfalas, ácsolt tetővel fedett egykori gyilokjárók maradványai. A várpalota udvarába az északnyugati torony melletti ülőfülkékkel szegélyezett, boltozatos kapualjon lehet bejutni. A torony falában látható a részben rekonstruált ülőfülkesor. A tornyok közötti szárnyak az emeleten egyetlen lakóhelyiségsorból állottak, amely előtt folyosó húzódott. Az északi szárny emeletét kéthajós lovagterem foglalta el, amelyhez árkádokon lépcső vezetett fel. A földszinti, alárendeltebb, gazdasági helyiségek bejárata az udvarról nyílt. A keleti szárnyon a nyolcszög három oldalával záruló szentélyű, a palota tömbjéből kinyúló, egykor kétszintes kápolna maradványai láthatók, a szentély két oldalán ülőfülkesorral. A nyugati szárny mélyen fekvő alsó szintje egykor pince volt. Az elpusztult emeleten helyezkedett el a reprezentatív királyi és királynői lakosztály, nagyméretű kőkeretes keresztezésű ablakokkal, gazdagon díszített boltozatokkal, faragványokkal. A palotát körülvevő falszorost külső, ikertornyos kapuépítményekkel tagolt várfal övezi. A főbejárat a nyugati ikertornyok között nyílt, és innen Mátyás-kori díszlépcsőzet vezetett fel a belső várhoz. A külső várfalat vizesárok vette körül. A királyi várat a körülötte fekvő területeken vadaskert, gyümölcsös és keletre malmok egészítették ki. A 16. században az északi ikertorony helyén háromszintes kazamata épült, amely ágyúk elhelyezésére is alkalmas volt. A belső vár északkeleti sarka körül ekkor készült a többszintes kerek bástya, rondella is. A külső vár északnyugati részén tárház, kulcsárház, konyha maradványai láthatók. A vártól nyugatra terült el egykor az árokból kitermelt földdel feltöltött vársíkon a 16-17. századi huszárvár.