Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)

Erdész Sándor: Szüreti népszokások kialakulása a hegyaljai mezővárosokban

ERDÉSZ SÁNDOR Szüreti népszokások kialakulása a hegyaljai mezővárosokban Tokaj-Hegyalj a hazánk legnevezetesebb bortermelő vidéke. Történeti források szerint a honfoglalást megelőző időkben is az itt élő népek intenzíven foglalkoztak szőlőtermesztéssel. Természete­sen a szőlőtermesztésnek, mint minden más mezőgazdasági tevé­kenységnek kialakultak a munkamozzanatai, rituális szokásai. A hegyaljai szőlőterületek az elmúlt évszázadokban zömmel a nagy- és középbirtokosok tulajdonában voltak, akik a maguk mód­ján a szüretet mindig megünnepelték. Szüret idején a szőlőbirtokosok nagyszámú vendégsereg kísé­retében érkeztek haza Hegyaljára, az itteni kúriájukba vagy több­szobás présházukba, hogy hetekig tartó dáridókkal megünnepeljék a szüretet. Azonban a tulajdonosok a szüreti munkában csak jelké­pesen vettek részt. Leszakítottak egy-két fürt szőlőt, egyet-kettőt csavartak a présen. De hagyjuk a nagybirtokosok mulatságait! A nem kis fáradtsággal járó szőlőművelés, beleértve a szüretet is, a szőlőmunkásokra hárult, ők voltak azok, akik nyitástól kezdve szünet nélkül munkálkodtak a szőlőkben; metszéssel, kétágúzással (kapálással), homlítással (oldalhajtás leföldelésével és nevelésé­vel), permetezéssel, kötözéssel, szőlőőrzéssel foglalkoztak, sőt szü­ret után a fedést, a grádicsok (kőgátak) rakását is el kellett végez­niük. A tulajdonosoknak sosem volt kedvükre az, hogy a szüretet a szőlőmunkások is megünnepeljék. De rákényszerültek arra, hogy ennek ők is szabad teret engedjenek, hogy ezt támogassák is. Ugyanis Hegyalja sohasem bővelkedett szakképzett szőlőmunká­sokban. A képzett munkások megtehették, hogy a fukar szőlőtulaj­donosokat a következő években messzire elkerüljék. Az uradalmakban rendezett szüreti szokásokhoz tartozott: a gazda megkötözése, a koszorúkészítés, a koszorúvitel, a gazda kö­szöntése, ajándékok osztása, valamint a munkások részére ren­dezett vacsora és szüreti bál. 86

Next

/
Oldalképek
Tartalom