Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)

Bencsik János: Mád társadalma

kozásban még ily mértékben sem tagolt a századvég és a századforduló mádi társadalma; hiszen a magyarság részaránya (87,7%-ról 99,6%-ra emelkedett) meghatározó, sőt 1910-re már döntő. Ezek az adatok a mezővárosi társadalom hagyományos kultúrájának szerkezetét befolyásoló tényezőkként veendők figyelembe. Mád településszerkezetében megtalálhatók e vallási megosztottságra utaló jelenségek éppen úgy, mint a foglalkozásra utaló jegyek. A település tengelyében folyik a Mádi patak, s azzal párhuzamosan fut végig a fő (a Rákóczi) utca. Valaminő kristályosodási gócokat képviselnek az egyházak, nevezetesen a római katolikus, a református és a zsidó templomok, illetve a zsinagóga. Ezektől északra helyezkedett el a Felvég, ettől délre pedig az Alvég. Az előbbi a református lakosság zömét foglalta egybe, míg az Alvégen a római katolikusok voltak túlsúlyban. A zsidóság jelentős hányada, miután kereskedelemmel és kisiparral foglalkoztak, a már említett főutcán, annak keleti oldalán tartott lakó- és üzletházat (szerényebben fogalmazva, bolthelyiséget, illetve műhelyt).

2 Az előbbiekben vázolt felekezeti megosztottság természetesen bizonyos fenntartásokkal volt igaz, hiszen a század elejére itt is, ott is előfordulhatott egyegy felekezetidegen családi otthon. Az eddigiekhez az is hozzáfűzhető, hogy mind a - még intenzív hitéletükben is jól tanulmányozható - felekezetek, mind az etnikai származás korszakunkban nehezen áthágható korlátokat jelentettek. Mielőtt a párválasztást befolyásoló szokásokat bemutatnánk és az abból következő helyzetet elemeznénk, - a társadalmat mintegy vízszintesen tagoló - vallásos értékítéletről, világszemléletről szólnánk, egy másik, nem kevésbé jelentős, a magántulajdon szülte társadalmi rétegződésre kell kitérnünk. Mádon - mint a Hegyalján általában is - ezt a függőleges, egymásra épülő - tagoltságot szülő, a szociális viszonyrendszert alapvetően meghatározó gazdasági helyzetet a földtulajdonhoz, különösen pedig a szőlőbirtokhoz való viszonyban tanulmányozhatjuk. Úgy tűnik, hogy míg a felekezeti különállást a kor ideológusai, a mindenkori városatyák és egyházi sze2. Adatközlőim, akiknek ezúton is megköszönöm szívességüket, készséges támogatásukat: Bodnár Károly, sz. Mád, 1914. gazdálkodó, Juhász Istvánná (Sivák Róza) sz. Mád, 1913. főzőasszony. VaszilLajos, sz. Mád, 1906. és Vaszil Lajosné, sz. Göncruszka, 1916. gazdálkodók, Lechner Barnabás, sz. Mád, 1924. alkalmazott, Késmárki Emil, sz. Mád, 1913. tisztviselő és Vavrek József, sz. Mád, 1923. 96