Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)
Páll István: Szabolcs megye és a hegyaljai mezővárosok kapcsolata a 18–19. században
de a munka időbeni mértékét nem rögzítették; a tímári gazdák is egy-egy szedőt „vagy is Puttonost" adtak, „az kik hol tovább, hol kevesebb ideig tartattak a' szüreten, az mint tudnia illik az esztendőnek minéműsége hozta magával". A tiszalökiek eleinte évente 4, az összeírás idején (1772-ben) 10 napot szüreteltek a földesurak hegyaljai szőlőiben, kivéve a Kállaiak tanyásait, akik „szüreti munkájokat négy nap nyári munkával szokták felváltani". A büdiek „számos szedőt", a taktakenéziek 150 szedőt adtak „egy summában", adtak ezenkívül a szüret idején 6 krajcárt diurnumra (napi élelemre), hat embert pedig ,,a' Sajtókra". Rakamaz, Szabolcs, Tar dos és Tímár gazdáinak addig kellett a szüreten dolgozniuk, míg az „véghez nem ment". A Jászói Prépostság és a paszab'mk között 1883-ban megkötött szerződés részletesen kitért a szüreten való részvételre is: „A tokaji szőlők megszedésére minden esztendőben annyi embert tartozunk adni, amennyi háznép az általunk bírt urasági telkeken külön kenyerén találtatik, kik is a magok kenyereken mindaddig, míg a szüret tart Tokajban lenni kötelesek". A fenti adatok alapján elmondható, hogy a XVIII-XIX. században igen élénk kapcsolat volt Szabolcs megye és a hegyaljai mezővárosok között. Sem a természeti (a Tisza és mellékfolyói), sem pedig a közigazgatási határok nem gátolták meg a lakosságot abban, hogy kereskedés, piacozás, munkavállalás céljából felkeresse a szomszédos területeket. IRODALOM Előadásom elkészítéséhez a korábbi kutatásaim eredményeit használtam fel. A felhasznált források és szakirodalmi utalások az eddig e témát is érintő dolgozataimban fellelhetők, így itt azokra részletesebben nem tértem ki. (Lásd: Páll L, Árucsere a Tisza két partja között. Szabadfalvi J.Viga Gy., (szerk.): Árucsere és migráció. Á miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai XVIII. Miskolc, 1986. 155-164.; Páll I., A Taktaköz néprajzi képe az 1772-es úrbéri összeírások alapján. In: A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. Miskolc, 1986. 103-108.; PállL, A hegyaljai városok szabolcsi vonzáskörzete a XVIII. század második felében. Borsodi Művelődés, 1987. 3.sz. 48-54.) 67