Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)

Takács Péter: Az úrbérrendezés Mádon

felosztották maguk között Lengyelországot. A hegyaljai emberek még víg kedvvel szüretelnek. Volt mit, és volt kinek szüretelni. A XVIII. század utolsó harmadában - 1785-ben - Mádon 493 házat, abban 3475 lakost írtak össze II. József népszámlálói.

3 A mezőváros határa 5525 katasztrális hold,

4 melyből 3000 holdnyi erdő, bokros hegyorom, 500 holdnyi legelő, de 1000 holdon felüli területen díszlik a szőlő, mely Európa-szerte híres, költemények, versek, Voltaire, XIV. Lajos, Nagy Péter, Nagy Katalin cárnőtől egyformán dicsért, de igazán nagy mennyiségben csak Lengyelországban fogyasztott borokat terem.

5 Általános volt tehát az optimizmus, és bizonyára derűs a hangulat, amikor 1772. június 24-én, vagy azt megelőzően 2-3 nappal korábban úrbérrendező bizottság szállt ki Mádra, hogy megkezdjék az ország egészére kiterjedő, immár 1767-től tartó, számos vármegyében már be is fejezett úrbérrendezés nagy munkálatát.

6 A bizottság tagjai voltak: Kossuth András táblabíró és Potoczky Imre szolgabíró, akik mint „kiküldött összeírók", magukkal hozták írnokaikat is, mert az általuk viselt méltósághoz, és ahhoz a roppant 3. Danyi D.-Dávid Z., (szerk.): Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787). Bp. 1960. 4. Mád birtokát, illetve a mezőváros földterületét, határának nagyságát az 1913-ban megjelent Helységnévtár alapján adtuk meg, mert e mezővárosban a határjeleket a XVIII. században már nagyon pontosan őrzik és számon tartják, s az ezen belüli terület nagyságát, kiterjedését először a XX. század elején elvégzett kataszteri kiegészítések és pontosítások nyomán határozták meg. Az 1913-ban kiadott Helységnévtár pedig már ezeket az adatokat tartalmazza. 5. Papp M., A tokaji. Bp. 1985. 6. Történetírásunk kellő mélységig feltárta már a Mária Terézia-iéle úrbérrendezés minden lényeges mozzanatát, értékelte a jobbágyok úrbérrendezés előtti állapotát, és rámutatott arra a minőségi változásra is, amit az úrbérrendezés eredményezett a magyarországi jognélküliek életében, szántóföld- és réthasználati szokásaiban. Az úrbérrendezés irodalma könyvtárnyi. Ezen művek közül mi most csak egy-két fontosabb munkára utalunk: Szabó D., A magyarországi úrbérrendezés története Mária Terézia korában. I. k. Bp. 1933.; Felhő I., (szerk.): Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. I. k. Dunántúl. Bp. 1970. Az úrbérrendezéskor kivett paraszti vallomásokkal a történetirodalom kevesebbet foglalkozott, bár Wellmann Imre Pest megye parasztságának összegyűjtötte és kiadta a vallomásait, és az ő nyomdokain indulva, a néprajztudomány egyre gyakrabban vallatja ezt a forrástípust. E forrástípus Mádra vonatkozó iratait kíséreltük meg e munka gerincévé tenni mi is. Mád Investigate ja megtalálható a Zemplén megyei Levéltár úrbéri iratai között: Loc. 98. Nro. 308. 6