Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)

Udvari István: Adatok Hegyalja és a zempléni szlovák, valamint ruszin falvak kapcsolatainak történetéhez

Szabó József-Török István munkájából kiindulva a pontosabb összevethetőség kedvéért, csak a Zemplén megyei, s a XVIII. században is a Hegyaljához tartozó helységek

7 adatait gyűjtöttem ki. A Lexicon Zemplén vármegyére A Lexicon Hegyaljára vonatkozó adatai vonatkozó összesítő adatai* A megye területe: 630158 km

2 Helységek száma: 410 19 Községek száma: 388 11 Mezővárosok száma: 22 8 Róm. kat. paroch. száma: 68 10 Gör. kat. paroch. száma: 140 5 Evang. paroch. száma: 1 Ref. paroch. száma: 60 12 Tanítók száma: 185 26 Magyar nyelv használatos 109 helységben 17 helységben Német nyelv használatos 8 helységben 2 helységben Szlovák nyelv használatos 151 helységben Rutén nyelv használatos 149 helységben Az összesítőből is kitűnik, hogy Hegyalja lakossága túlnyomó többségében magyar volt.

9 Szembetűnően magas a mezővárosok és a tanítók arányszáma.

10 Az úrbérrendezés idején Hegyalján Zemplén vármegye összes településének kb. 1/25-ében élt a népesség megközelítőleg 1/7 része. Zemplén vármegye népességszáma 1785ben 209 861, Hegyalja népességszáma 1785-ben 30 782." Hegyalja életében a szőlőművelés és bortermelés játszott fő szerepet. A csaknem monokultúráig fejlődő szőlő- és borgazdálkodás természetes következménye volt az óriási munkaerőigény.

12 így érthető, hogy a szőlőtermelésre specializálódott régióban már a XVI. századtól számolni kell tömeges idegen idénymunkásokkal is. A szakirodalom jelzi is, hogy a szomszédos vármegyékből, sőt Galíciából jelentős számú ember vállalt a hegyaljai szőlőkben munkát.

,3 7. Erről ld. BodóS., 1979. 8. Vő. Petrov, A. 1911. 236-237. Lexicon 292-304, 312. 9. Vő. még Balossal., 1973. 10. Vő. Orosz /., I960.; Orosz /., 1984.; Bodó S., 1979. 485. 11. DanyiA.-DávidZ., 1960 alapján 12. Vő. BodóS., 1979. 482^83.; Hőgyel., 1986. 13. BodóS., 1979.483.; Takács P., 1985. 50