Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)

Frisnyák Sándor: A Zempléni-hegység gazdasági mikrokörzetei a 18–19. században

zott. A juhtenyésztés a 19. század közepétől visszafejlődött, ellenben megnőtt a sertés- és baromfitenyésztés jelentősége. A Hegyköz a táji munkamegosztásban az épület- és tűzifával, erdei, bánya- és manufaktúraipari termékekkel, kisebb mértékben egyes élelmiszer-féleségekkel vett részt. Ipari üzemei a periférián, az irtványföldek és az erdő érintkezési zónájában (az ún. hutatelepüléseken) alakultak ki. Fűrészmalmait a Bózsva- (= Malom-) patak kinetikai energiája működtette (pl. Pálháza). IRODALOM Bakó F., 1961. Egri borospincék. Heves Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala, Eger. Balassa L, 1964. Földművelés a Hegyközben. Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 1. Bp. 1975. A filoxéra Tokaj-Hegyalján. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XIII-XIV. 305-332. Miskolc. Bernát T., (szerk.) 1986. Magyarország gazdaságföldrajza. Bp. Bodó S., 1979. Tokaj-Hegyalj a, egy minőségi borvidék körülhatárolása. Etnographia XC. 4. 480-491. Boros L., 1971. Tokaj-Hegyalj a szőlőtermelése és természetföldrajzi adottságai. Földrajzi Értesítő, 3. 343-358. 1982. A természetföldrajzi tényezők szerepe a Tokaji-hegy és környékének földhasznosításában. Földrajzi Értesítő XXXI. 1. 41-65. Csőre P., 1980. A magyar erdőgazdálkodás története. Bp. Dankó J., 1957. A sárospataki piac. Néprajzi Közi. II. 255-263. Danyi D.-Dávid Z., (szerk.) 1960. Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787). Bp. Faragó T., 1984. Településtörténet, történeti táj, történeti térbeliség. Történeti statisztikai tanulmányok 5. 5-34. Bp. 43