Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)

Frisnyák Sándor: A Zempléni-hegység gazdasági mikrokörzetei a 18–19. században

9. ábra. Jellegzetes erdőgazdasági település (Mogyoróska) 18. századi földhasznosítása (Römisch F. 1784-ben készült térképe alapján). 1 = erdő, 2 = szántó, 3 = rét és legelő, 4 = lakó-és gazdasági épületek különböző erdei termékek stb.). Gazdasági kapcsolatai az AbaújiHegyalja, a Hernád-völgy, a Harangod és a Taktaköz településeivel voltak a legélénkebbek, de Tokaj-Hegyalj a is igényelte egyes termékeit (pl. szőlőkaró). Az erdő életforma-teremtő ereje mellett a bánya- és manufaktúraipar az Erdővidék gazdasági életének másik jellegadó ágazata (pl. Telkibánya 18. századi arany- és ezüsttermelése, kőedény- és porcelánipara, Hollóháza és a regéci Huták-völgye hamuzsírfőző- és üvegipara stb.). A bánya- és manufaktúraipar termékei a mezorégió belső szükségleteinek kielégítésén kívül a távolabbi területek ellátásában is fontos szerepet játszottak. A népi erdőkiélés (= erdőgazdálkodás) része volt a vadászat és a hegyi pásztorkodás is (erdei tisztások legeltetése, a nedves völgytalpak kaszálórétjeinek hasznosítása, makkoltatás stb.). Az Erdővidék földművelése csak másodlagos a komplex erdőhasznosí39