Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)

Frisnyák Sándor: A Zempléni-hegység gazdasági mikrokörzetei a 18–19. században

8. ábra. Háromnyomásos gazdálkodás az Abaúji-Hegyalján a 19. század elején. 1 = belsőség, 2 = szántó, 3 = ligeterdő, 4 = rét és legelő közül az Abaúji-Hegyalján a legnagyobb a népsűrűség (1851-ben 83 fő/km

2

, 20 fő7km

2-rel magasabb, mint a gazdaságilag legfejlettebb tokaj -hegyalj ai mikrokörzetben). c) A Zempléni-hegység erdőben gazdag középső és északi területeit gazdaságföldrajzi táj felosztásunkban Erdővidéknek nevezzük. Az Erdővidék 293,23 km

2

, a mezokörzet összterületének 18,1%-a (1. táblázat). E mikrokörzet a 18-19. században több mint 40% -kai részesedett a Zempléni-hegység erdőállományából. A Zempléni-hegység erdőterületeinek idő- és térbeli változásait az I. katonai térképfelvételtől (1780-as évek) lehet nyomon követni. Régészeti és történeti források alapján azonban tudjuk, hogy 37