Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)

Frisnyák Sándor: A Zempléni-hegység gazdasági mikrokörzetei a 18–19. században

7. ábra. A filoxéra megjelenése (I) és pusztítása (II) Tokaj-Hegyalján dásnak. A szántóterület 21 3-át a gabonafélék foglalták el. A mikrokörzet kenyérgabona-termelésének nagy részét a Felvidéken, pl. Kassán, Szepes és Sáros vármegyében értékesítették, kisebb hányadát a szomszédos Erdővidék lakói vásárolták meg az ide szállított fa és egyéb erdei termékek ellenértékeként. A jellegadó búza mellett a sörárpa, tengeri, burgonya, len, kender, továbbá a takarmány-, a zöldség- és főzelékfélék termelése is számottevő, helyenként és időnként meghaladta a helyi szükségleteket.

11 A hegyláblejtőket 200-250 m-ig szőlőskertek és gyümölcsösök díszítették. A filoxéra előtt a mikrokörzet fontos szőlő- és bortermelő terület, de nem tartozott Tokaj-Hegyalj a történelmi borvidékéhez. A Keleti-féle statisztika szerint 1876-ban a szőlő 1805 hektárt foglalt el (a szőlőtermelő falvak és mezővárosok összterületének 8,9%-át). A szőlők 55%-a Gönc területéhez tartozott (itt a szőlő a 11. SziklayJ.-BorovszkyS., 1895. • 35