Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)
Frisnyák Sándor: A Zempléni-hegység gazdasági mikrokörzetei a 18–19. században
az ármentes szintek gabonatermelő monokultúrái itt érintkeznek a domb- és hegyvidéki tájak termelési komplexumaival). A gazdasági nagytájak kontaktzónájában az interregionális árucsere és migráció a gazdaság- és településfejlődés igen jelentős tényezői (pl. tokaji átkelőhely, a hegyaljai vásárvárosok). A Zempléni-hegység 18-19. századi gazdasági mikrokörzeteit a korabeli kéziratos térképek, statisztikai és irodalmi források alapján - a jellegadó gazdasági funkciók kiemelésével - foglalom össze. Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a mikrokörzetek körülhatárolását a közigazgatási területi egységek, a falu- és városföldek alapján végeztem el, így ezek kiterjedése nem azonos a természetföldrajzi táj felosztással. A mikrokörzetek körülhatárolása első kísérletként értékelhető, mely a jelenségek és jelenségcsoportok további vizsgálatával korrigálható. A körzetfelosztásban használt kistáj nevek közül az Erdővidék egy gazdaságföldrajzi területi egység, mikrokörzet megjelölésére szolgál (a természetföldrajzi tájfelosztásban nem szerepel és a lakosság körében sem ismert). a) A Zempléni-hegység legnagyobb (= 887,66 km 2 ), legnépesebb és leggazdagabb mikrokörzete Tokaj-Hegyalja. Geomorfológiai szempontból a hegység keleti és déli peremlépcsős szegélyterülete (denudáció által kialakított hegylábfelszín). Ezt a peremlépcsős tájövet a hegységbe benyúló „öblök" helyenként kiszélesítik (pl. Erdőbényei-, Tolcsvai-öböl). Az első, 120-150 m magas térszíni lépcső, mely 15-20 m-re emelkedik a Bodrog síksága fölé, 1-3 km szélességben övezi a Zempléni-hegységet. Ebből a felszínből emelkednek a második lépcsőt alkotó 250-300 m-es szintek, a szőlőhegyek. Gazdaságföldrajzi értelemben Tokaj-Hegyalj a mikrokörzete a természetföldrajzi táj felosztásnál nagyobb téregység, mivel az itt épült borfalvak és -városok határai a Zempléni-hegység 300 m-nél magasabb (erdős) régióira, ill. a Bodrog- és Taktaköz ártéri síkságaira is kiterjednek. A tokaj-hegyaljai mikrokörzet a minőségi bortermelésével a 18-19. században hazánk első szőlő- és borgazdasági területe. Szőlőkultúrája - kora középkori hagyományokra építve - a 16-18. században élte virágkorát. Fejlődésében - a kedvező mező- és mikroklíma, domborzat és talaj adottságok mellett - a társadalmi-gazdasági tényezők szerepét kell hangsúlyoznunk. 2 Borsod, 1971, 1982. 2. Boros L., 1971,1982. 24
