Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)

Frisnyák Sándor: A Zempléni-hegység gazdasági mikrokörzetei a 18–19. században

FRISNYÁK SÁNDOR A Zempléni-hegység gazdasági mikrokörzetei a 18-19. században Az Északi- (vagy Belső-kárpáti-) középhegység és medencesor a 18-19. században gazdasági makrorégióként értékelhető. A kb. 10-12 000 km 2-nyi gazdasági nagytáj mezorégiókból épül fel, ezek pedig mikrorégiókra tagolódnak. A 18-19. századi Zempléni-hegy­ség is egy mezorégió (= 1620 km 2 ), mely több mikrokörzetet egyesít területi-termelési komplexummá (1-2. táblázat). A mikrokörzetek, mint a területi munkamegosztás legkisebb egységei, még rendel­keznek az integráns körzet alapvető jellemvonásaival.' (Krajkó Gy. 1973.) A gazdasági kiskörzetek az eltérő természeti potenciál és ökonómiai feltételrendszer következményeként egy-két termék (vagy termékcsoport) előállítására specializálódnak. A mikrokör­zetek a jellegadó profil mellett mégsokféle (komplex) tevékenységet is folytatnak. A különböző funkcionális rendszerek a természeti erőforrások racionális felhasználásán alapulnak, lényegében a tra­dicionális kultúra alapvető jellemvonását, a földrajzi környezethez való alkalmazkodást fejezik ki. A mikrokörzetek, mint a táji mun­kamegosztás egységei, a 18-19. században is komplementer (= egy­mást kiegészítő) jellegűek (ez megnyilvánul a nyersanyag- és áru­forgalomban, a termelési kapcsolatokban, a munkaerő-gazdálko­dásban stb.). A Zempléni-hegység a 18-19. században alapvetően erdő- és mezőgazdasági körzet, kiemelkedő jelentőségű szőlő- és bortermeléssel, bánya-és manufakturális iparral, a peremtájak gaz­dasági erővonalain piacközpontokkal (vásáros helyekkel), közleke­dési csomópontokkal (Tokaj, Szerencs stb.), a művelődés és köz­igazgatás centrumaival (Sárospatak, Sátoraljaújhely, Gönc). A Zempléni-hegység „átmeneti" terület a Kárpát-medence nagy regionális egységei között (az alföldi árterek állattenyésztő és 1. Krajkó Gy., 1973. 22 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom