Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)
Bodó Sándor: Tokaj-Hegyalja körülhatárolása
tehát már nem csupán a jogszokás irányította a szőlőmunkák menetét, hanem a mezővárosok egyenlő akarattal hozott írásos végzése is. 3 1719-ben újabb együttes hegyaljai statútum született, amely ismét rögzíti és szabályozza a szőlőmívelés és más gazdasági tevékenység gyakorlatát. 4 1723-ban, 1729-ben, 1737-ben királyi leiratok, 1741-ben, 1798-ban, 1801-ben és 1804-ben törvény és szabályrendeletek foglalkoztak a hegyaljai borral és a borkereskedelemmel. 5 Közismert és természetes, hogy a XVI. század óta hírnévre szert tett tokaji bor rangot adott a Hegyalja településeinek. Érthetőek tehát azok a törekvések, amelyek e monopolizáló helyzet birtoklásáért folytak az elmúlt századokban. 1641-ben, a szőlőrendtartás elkészítésében tizenhárom település vett részt: „Mi . . . Hegyallyai varosok és falukban leveo ugy mint Tokajban, Tarczalon, Mádon, Tally an, Zanton, Zombor(on), Szerenczen, Ondon, Ratkan, Bennyen, Tolczvan, Liszkan, Kereszturban lakó Nemes es polgári Rendek". 6 1721-ben a Halléban publikált Welsch J. M. lényegében ugyanezeket a településeket sorolja a Submontanumhoz. 7 Hasonló hegyaljai településsort rögzít Utrechtben 1758-ban írott disszertációjában Dombi Sámuel, sőt az 1782-ben Kassán megjelent munkájában Benkő Sámuel is. Dombi Sámuel azt fejtegeti, hogy „nem titok pedig előttem, hogy a lakosok ezt a legnemesebb szőlőtőkét nevelő vidéket nem tartják Olaszi falunál tovább menőnek, Sárospatak és Ujhely városát a hegyaljai névre méltatlannak ítélik. Sőt vannak, akik Szántó mezővárosról is úgy vélekednek, hogy ez az előjog kevésbé illeti meg". Néhány külföldi író tévhiten alapuló véleményét is leírja Dombi Sámuel, amely szerint „a mi hegyeink minél távolabb esnek Tokajtól, annál hitványabb bort szolgáltatnak és ahogy közelednek hozzá, annál inkább és inkább viszszaszerzik gyümölcseik kiválóságát". 8 Timon Sámuel 1735-ben a tokaji bortermelő helyek címszava alatt a megszokottnál egy szélesebb Hegyalját mutat be. Ide sorolja Tokaj és Sárospatak környé3. Dongó Gyárfás G., 1915. 155,160. 4. FodorJ., 1896. 160 skk. 5. Dongó Gyárfás G., 1912. 240-242. 6. Dongó Gyárfás G., 1915. 155. 7. Welsch, J. M., 1721.7. 8. BenkőS., 1976.33.; Dombi S., 1758. II.4. Botos Péter fordítása
