Molnár Mária: Egy Borsod megyei község társadalmi átrétegződése : Borsodgeszt : 1945-1978 (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 20. Miskolc, 1965)

A tejterméket, túrót, tejfölt, ritkán vajat a boltban vásárolják meg, az otthon előállított tejtermék felhasználása elenyésző. Alapvetően változott meg a termelőszövetkezet szerepe a községben 1973 óta. Ebben az évben egyesült a borsodgeszti termelőszövetkezet a sályival. Sály a nagyobb, jobban fejlesztett község, a termelőszövetkezet az ott élők számára kínál jobb és több lehetőséget.

20

1973-ban megszűnt a község közigazgatási önállósága, Sály hoz csatolták. Ha a közigazgatási központtal, Sállyal összehasonlítjuk, azt látjuk, hogy a számára biztosított feltételek kedvezőbbek. Sokkal nagyobb a község, ennek megfelelően olyan szociális és kulturális felszereltséggel rendelkezik, mint körzeti orvosi, védőnői, szülésznői körzeti székhely, van óvodája, piaca. Rendelkezik olyan munkalehetőségekkel, amelyek éppen a női munkaerő-felesleget kötik le. Az ott működő községi tanács és termelőszövetkezeti központ csak tovább javítja a község helyzetét, s így egyre nagyobb különbség alakul ki Borsodgeszt rovására. A két község életmódjában lényegi különbség tapasztalható. Az 1945 előtti birtokviszonyokból eredően 1960-ban a termelőszövetkezet megalakulásakor a statisztikai adatok jól mutatják, hogy községünk mezőgazdasági, ennek megfelelően a gazdaságra épülő közösség volt.

21 Mint azt említettük, 1978-ban nagymértékben lecsökkent a község népességének a száma, mindössze 405 személlyel számolhatunk (nem hivatalos népszámlálási adat). A lakosság foglalkozás szerinti megoszlása:

22 termelőszövetkezetben dolgozik 129 fő nyugdíjas 62 tag 58 ebből brigádvezető 2 alkalmazott 9 községben dolgozik 19 fő szolgáltatásban 9 alkalmazott 1 iparos 6 értelmiségi községből eljáró • 128 fő nyugdíjas 18 aktív dolgozó 110 htb., tanuló, gyermek stb. 129 fő háztartásbeli 66 gyerek, tanuló, katona 59 nem értékelhető 4fő összesen: 405 405 fő 30