Molnár Mária: Egy Borsod megyei község társadalmi átrétegződése : Borsodgeszt : 1945-1978 (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 20. Miskolc, 1965)

1945-ig Mezőkövesd vonzási körzetébe tartozott, azután egyre inkább Miskolc a gazdasági, kereskedelmi és kulturális központ. A környező főútvonal és vasútvonal mentén települt helységeknek Miskolc mellett számottevő az elszívó hatása. Borsodgeszt híres történelmi bortermő vidéken van. A szőlőművelés máig meghatározója a község gazdálkodásának, szerepe jelentős a község társadalmában is. Annak, hogy már 1/2 hold szőlő egy család bizonyos szintű megélhetési alapja lehetett, jelentős szerepe volt a helyi proletarizálódás ütemének lelassulásában. A felszabadulás előtti társadalmi mozgás alapját éppen a szőlőműveléshez szükséges szakismeret képezte. A község társadalmában alapvető változást 1945 hozott. A földreform átalakította a birtokmegoszlás arányait,

6 ezzel azonban nem változott meg a rétegződés, csupán az átrétegződés lehetőségét adta meg. A birtoknagyság külső hatásra, adminisztrációs úton történő változása különböző előjelű társadalmi mozgást eredményezett. A földreform következtében némiképpen kiegyenlítődtek a birtokmegoszlás arányai. Az 1-2 holddal rendelkezők kaptak földet, számszerint 82en, a nagycsaládosok 4, a kiscsaládosok 3 holdat. Szőlőt a földhöz juttatottak mintegy harmada kapott, általában 600-700 négyszögölt. A felosztásra kerülő szőlőnek igen nagy volt a jelentősége, mivel egy hold szőlő már alapját képezhette egy négytagú család megélhetésének, biztosíthatta egy önálló parasztgazdaság kialakulását. Ennek ellenére a földosztás nem biztosította a birtokos parasztság nagyobb részének azt a minimális földterületet, ami az önálló parasztgazdaság kialakításához szükséges. Ehhez járult még az igaerő, valamint a szakértelem hiánya is. így sok esetben az újonnan földhöz juttatottak az eredménytelen kísérlet után, a megfelelő feltételek hiányában lemondtak az önálló parasztgazdaságról. Az átlag feletti réteghez tartozók közül azok, akik 20-25 hold földnél nagyobb birtokkal rendelkeztek, a kedvezőtlen körülmények kényszerítő hatására igyekeztek megszabadulni a feleslegtől.

7 Ezáltal a korábbi, főként a vagyonra és a gazdálkodásra alapuló társadalmi struktúra felbomlott s a legkülönbözőbb irányba kezdett átalakulni. Megindult egy mozgás a különböző területek között, a mezőgazdaság és az ipar különböző területei között, s ezt követően bizonyos társadalmi mozgások is történtek a falu közösségén belül. Az így átalakulófélben levő közösségen belül kereste ki-ki a helyét, kihasználva az új lehetőségeket és megőrizve a régi lehetőségek adta pozíciókat, sok esetben megszerezve az utóbbiakat. Szinte senki sem maradt helyén a korábbi társadalmi ranglétrán, bizonyos helyekre sokkal többen kerültek, bizonyos helyek teljesen üresen maradtak, s többen helyet cseréltek. Az egész községet megváltoztató, átalakító mozgásból kiválasztottunk két példát, mégpedig a felfelé mobil rétegből. Az egyik példánk R. N. K. 76 éves, 1945 előtt föld nélküli, az átlag 8