Molnár Mária: Egy Borsod megyei község társadalmi átrétegződése : Borsodgeszt : 1945-1978 (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 20. Miskolc, 1965)

Az 1973-as évben bekövetkezett változás (a tsz egyesítése) hatással volt a népesség táplálkozáskultúrájára is. Az 1970-es évektől nemcsak az eljárók igénylik a másfajta étrendet, étkezési időt, hanem a tsz-ben dolgozók is. Ok is előfizetnek az ebédre, amit kivisznek a mezőre, a szőlőbe, a gyümölcsösbe, ahol éppen dolgoznak. A felsőtagozatba járó gyerekek napközisek, a szomszéd községbe - Vattára - járnak iskolába. A gimnáziumba járók általában kollégisták. így maradnak otthon napközben a háztartásbeliek, a községben dolgozók, a nyugdíjasok. Számukra megszűnt az ebédfőzés kényszere, így vagy egyáltalán nem főznek, vagy pedig csak estére, valami gyors ételt. Az otthon maradók általában hideget ebédelnek, az eljárók is visznek magukkal hideg élelmet. A disznóvágások bizonyos ideig megoldják ezt a gondot, azonban az év nagyobbik felére többnyire csak szalonna marad. Ennek következtében igen megszaporodott a konzervek fogyasztása. Mivel csak igen kis mértékben bővült a bolt élelmiszer-választéka, napjainkban ugyan jobb minőségű és több kalóriaértékű ételeket fogyasztanak községünkben is, a fogyasztott ételek egysíkúak, egyoldalúak. A bolti választékot némiképpen kiegészítik azok az élelmiszerek, amelyeket az eljárók szereznek be, vagy a község lakói egy-egy hivatalos úttal egybekötve vásárolnak. Az 1945 előtt időszakra jellemző kisbirtokrendszer mellett, a csekély készpénz miatt rákényszerültek az önellátásra, amely a mainál változatosabb étrendet biztosított. 1945 után az első évtizedekben ez az étrend minőségében, mennyiségében, fajtájában fejlődött, változatosságát azonban megtartotta. Az utóbbi években rohamos romlás tapasztalható e téren. A gazdasági helyzet - készen megvenni olcsóbb mint házilag előállítani - a megváltozott életvitel, életmód kényszerítőleg hatott az önellátás megszüntetésére; mindamellett nincsenek meg a készen vásárolt élelmiszerekkel történő táplálkozás feltételei. Hiányoznak egyrészt a boltban kapható választékos élelmiszerek, de hiányzik a lakosság erre költhető készpénzmennyisége is, valamint a változatosabb és egészségesebb élelmezés igénye. A készpénzt, ugyanúgy mint korábban, nagyobb beruházásokba fektetik: beteszik a takarékba, egy részét pedig a külsőségekben is kifejezhető dologi javakra fordítják.

32 Igényesebb étrend általában csak vasárnap és ünnepnap van, amikor a községből elköltözött családtagok is hazalátogatnak. Községünkben az új feltételeknek megfelelően átalakult az értékrend, amely mutatja azokat a kategóriákat, amelyek a jelen társadalomban egyegy réteget létrehoznak. Ezek az új értékek részben megegyeznek a régiekkel, részben pedig újonnan alakultak. A régi értékek szerepe változott meg az új helyzetnek megfelelően. Lényegében tehát az értékek jelentik a rétegképző tényezőket már most, vagy pedig jelzik azzá válásuk lehetőségét. Némelyek az egyén rétegen belüli pozícióját határozzák meg. Az 1940-es évekig az értékrend alapja a föld volt, emellé járult még a szőlőműveléshez szükséges szakismeret. Mára ez az értékrend teljesen felborult. Az alapvető érték a pénz, a készpénz mennyisége. A pénznek a község társadalmi 51