Molnár Mária: Egy Borsod megyei község társadalmi átrétegződése : Borsodgeszt : 1945-1978 (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 20. Miskolc, 1965)

II. Azonos szinten maradó családok 1. mezőgazdasággal foglalkozók 16 cs. (2) 2. eljárók, szakismeret nélkül + mezőg. 20 cs. (4) 3. eljárók, szakismeret nélkül 29 cs. (6) Összesen: 65 cs. (42,3%) III. Lefelé mobil családok 1. lemaradt, kiöregedett 37 cs. (3) Összesen: 37 cs. (24,0%) összefoglalva megállapíthatjuk, hogy túlságosan nagy a lefelé mobil réteg aránya, mely réteg kivétel nélkül az elöregedett családokból, családtöredékekből áll össze, s lényegében az elvándorlás következtében alakult ki. Ez a típusú család az elvándorolt tagjaival együtt nem a lefele mobil rétegbe tartozna, a vizsgált faluközösségben azonban jellegük egyértelmű. A másik két réteg összehasonlítása azt mutatja, hogy nem sokkal marad el a felfelé mobil családok száma az azonos szinten maradóktól. A családok fejlődésének irányultságát tekintve megállapíthatjuk, hogy Borsodgeszt társadalmi mobilitása nem egyértelműen felfelé mutat; társadalmi rétegei együttvéve, az egész faluközösséget figyelembe véve nem stabilak. Ez azt is jelenti, hogy nem biztosított teljes mértékben a falu közösségének fejlődése. AZ ÉLETMÓD VÁLTOZÁSA Az előző fejezetben bemutatott családtípusok egyben egy-egy életmódtípust képviselnek. A fejlődés szempontjából három nagy típust állítottunk fel; a fejlődő, az azonos szinten maradt és az elmaradott családok csoportját. A három típust úgy alakítottuk ki, hogy az önálló gazdaságokból álló falusi közösségekhez viszonyítottunk, annak szempontjából értékeltük a szintentartást, a fejlődést és az elmaradást. Az életmódtípusok elkülönítésekor nem vettük figyelembe az életszínvonal változását. Az életmódvizsgálathoz ugyan hozzátartozik bizonyos életkörülmények megváltozásának, az életszínvonal emelkedésének regisztrálása is, azonban csupán ezen a területen végbement változás nem jelent életmódváltozást; vizsgálatunk egyik tárgyának éppen azt tekintette, hogy az életkörülményekben, az életvitelben beálló változások mennyiben alakítják át az életmódot, és melyek az átalakulást gátló tényezők. Ehhez tudnunk kell, hogy az egyes családok társadalmi mobilitásának melyek a fejlődésbeni irányultságai. Arról van szó, hogy ha az életmód szerint vizsgáljuk meg a családokat, akkor az így keletkezett típusok nem felelnek meg teljes egészében a mobilitásadta típusoknak, mivel az életszínvonalban ugyan jelentős emelkedés 47