Molnár Mária: Egy Borsod megyei község társadalmi átrétegződése : Borsodgeszt : 1945-1978 (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 20. Miskolc, 1965)

Az elköltözés időpontját tekintve látható, hogy az elvándorlások száma az 1959-60-as években megugrik, utána azonban erősen lecsökken, majd 1965-től kezdve ismét emelkedik, s legtöbb 1970-71-72-ben. Az első emelkedés időpontja a termelőszövetkezet megalakulásával esik egybe, illetve az azt közvetlen megelőző időszakkal, a második a termelőszövetkezet egyesítése illetve az önálló tanács megszüntetése körüli időszakra esik. 1945 után lényegében ez az a két esemény, amely alapvetően befolyásolta a község életét. Megvizsgáltuk azt is, hogy hová történt az elköltözés, konkrétan milyen helységekbe: Miskolcra elköltözött 91 fő Budapestre elköltözött 15 fő Vattára elköltözött 24fő( környező községek) Ernődre elköltözött 10 fő Sályra elköltözött 10 fő Harsányba elköltözött 6 fő Mezőkeresztesre elköltözött 11 fő , Mezőkövesdre elköltözött 5fő Mályiba elköltözött 5fő Kisgyőrbe elköltözött 2 fő Bükkábrányba elköltözött lfő Tarra elköltözött 3fő( távolabbi helys.) Felsőzsolcára elköltözött 2 fő Mezőcsátra elköltözött 2fő Egerbe elköltözött 2fő Tiszapalkonyára elköltözött 2 fő Érd, Sajóhídvég, Tatárszentgyörgy, Bogács, Hajdúböszörmény, Szendrő, Gesztely, Mórágy, Esztergom helységekbe l-l fő Dunántúlra elköltözött lfő Külföldre távozott 2 fő összesen: 205 fő Miskolc a legnagyobb ipari központja megyénknek, s ezen túlmenően is az ország második legnagyobb városa, így érthető, hogy elenyészően kevés a Budapestre költözöttek száma (7,3%). A szomszéd helységekről némi magyarázattal kell szolgálnunk. Vatta a legközelebb eső helység, amely a Budapest-Miskolc főútvonal mentén fekszik, sűrűbb az autóbuszközlekedése is, mint Borsodgesztnek; Ernőd, Mezőkeresztes, Mezőkövesd vasúttal is rendelkezik; Sály jelentőségét pedig növelte az, hogy hozzákapcsolták, és a termelőszövetkezetek egyesí12