Viga Gyula szerk.: Fejezetek a Bodrogköz néprajzából : az 1986. szeptember 22-én Sárospatakon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 19. Miskolc, 1965)

Nagy Géza: Társasmunkák a Bodrogközben

készülni kellett. A gazdasszonynak a sütés-főzéssel, a gazdának a segítség hívásával. A gazda végigjárta azokat az embereket, akikre számíthatott, megmondva a cséplés időpontját. Akinek már segített a cséplésnél az visszasegítem jött, aki azonban még nem csépelt, az azért jött, hogy majd neki is legyen segítsége. A gazdasszony sem egymaga készítette el a cséplésnél szokásos étkeket, hanem ő is számított mások segítségére. Ez a segítség azonban mindig a szűkebb rokonság asszonyaiból, lányai közül került ki. Elég sok ember kellett a csépléshez. Kettő kellett a dobra kévevágónak, kettő-három kellett az asztagra kéveadogatónak. Legalább három ember kellett zsákosnak, 3-5 ember kellett a törekkazal rakásához, ugyanennyi a szalmakazlazáshoz. A gazda a cséplésnél nem dolgozott, neki intézkedni kellett a csépléssel kapcsolatos dolgokban, megnézni a szalmakazal összerakását, felügyelni a kamrára. Csépléskor attól függően, hogy meddig tartott a cséplés, kosztot is kellett adni. Ha egész napig tartott, akkor reggelit, ebédet, vacsorát és pálinkát adtak a segítségnek. Ugyanígy kapta a kosztot a cséplőgép személyzete, a gépész és a két etető is. Ha a termény cséplése hajnaltól reggel nyolcig befejeződött, akkor csak a cséplés befejeztével adtak kosztot. Mire azonban a cséplés befejeződött az ételnek is készen kellett lenni. 5. Lakodalom, vendégség: El sem lehetett képzelni ezeknek a lefolyását segítség nélkül. A társaságban végzett munkák közül ez mindig az első helyen állt, ide elmenni segíteni nemcsak szívesség, hanem kötelesség is volt. Amikor a lakodalom napját kitűzték, az előkészület már előtte egy héttel megkezdődött a sütéssel, gyúrással. A szakácsasszonyokat hívták. Általában ezen a héten az előkészületeknél a rokonság, a keresztkomák családja segédkezett, de segítettek — a legtöbb esetben hívás nélkül — a szomszédok, a menyasszony barátnői is. A sütemények készítését 4-5 segítséggel végezték. 2-3 nappal a lakodalom előtt megkezdték a levestészták gyúrását, a csigacsinálást. Ezen már nemcsak a szakácsasszonyok vettek részt, hanem a szomszédasszonyok és a lányok is. Igaz, ez nem nappal történt, hanem estefelé kezdődött, és ha nem végezték el egy este a munkát, akkor másnap este is folytatták. Régen is szokás volt, és ma is az, hogy a meghívottak, a lakodalmi vendégek a lakodalom előtti héten elvitték az ajándékot a lakodalmas házhoz. Régen egy szakajtó lisztet, néhány tojást és egy tyúkot vittek azokból a családokból, ahonnan vendégeket hívtak. Ma is elviszik ugyanezt, de ezen kívül a zsírtól a fűszerekig, a cukorig még sok más egyebet is visznek. A lakodalom előtti estén vágták le és tisztították meg a baromfit, hogy másnapra minden készen álljon. Ezen is a lakodalom nagyságától a vendégek számától függően 10-15-en vettek részt a rokonságból. A lakodalomban a férfi segítségnek is megvolt a maga külön szerepe. A lakodalom előtti napon a férfiak végezték el a sertés vagy borjú levágását illet55