Viga Gyula szerk.: Fejezetek a Bodrogköz néprajzából : az 1986. szeptember 22-én Sárospatakon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 19. Miskolc, 1965)
Cseri Miklós: A Bodrogköz népi építkezésének vázlata
A tüzelőberendezések kérdése úgy érzem összetett, kevésbé feltárt ezideig. A Bátky-féle tipológiában a keleti magyar vagy erdélyi háztípus jellemzője a kabola, a bodrogközi gyakorisága ezekkel a területekkel való kulturális kapcsolatot félveti. A tüzelőberendezések fejlődése, egymást követő sorrendjük sem feltárt még. Alapos kutatást, mélyebb házkutatást igényel. A telken lévő épületek, építmények építészeti problémáit nem tárgyalnám, hiszen a Szolnoky Lajos készítette csoportosítás és leírás az egész Bodrogközre általános érvényű. Talán csak a csűrökről engedtessék meg egy gondolat. Több leírás szerint a Bodrogköz délkeleti felében kis számban vagy alig volt csűr, a takarmánytárolásra kisebb pajták szolgáltak. Az északi területeken viszont mindenhol.általános építmény volt a csűr, meglétét, méretét csak a vagyoni helyzet differenciálta. 34 Elképzelhető, hogy az alföldi és a hegyvidéki gazdálkodási rendszert elválasztó határvonal valahol itt a Bodrogközben húzódik, s a csűr megléte, ill. hiánya talán éppen e határvonal meghúzásához adhat támpontokat. Természetesen ez csak feltevés, s valamire való eredmény csak a Bodrogköz egész gazdálkodási rendszerének átfogó vizsgálata után nyerhető. A lakóház belső életével, a házberendezéssel két okból sem tudunk foglalkozni. Először is, mert előadásom időbeli és terjedelmi korlátai nem adnak arra módot. Másrészt azt is be kell vallanunk, hogy ezidáig az e témában készült dolgozatok a legszerényebbek, mind számszerűségükben, mind minőségükben. 35 Végezetül az a meggyőződésem, hogy a Bodrogköz településrendje, népi építészete összetett, de sok eredménnyel, archaikummal szolgáló terület a kutató számára. A kétbeltelkesség, a szarufás tetőszerkezet, a kabolás tüzelő, az alföldi, szatmári ill. hegyközi formai és szerkezeti hatások, a csűrök kérdése azok a csomópontok, amelyek felkutatása ill. a felmerülő kérdésekre adott válaszok teljessé tehetik ismereteinket a Bodrogközről. Ugyanakkor ez a táj amit a korábbi néprajzi kutatás elzárt, népi kultúrájában mozdulatlannak tartott - színtere lehet olyan kutatásoknak is, hogy ez a terület hogyan asszimilálta a környező alföldi és hegyvidéki, jellegében ellentétes gazdasági szisztémában élő területek kultúrhatásait. Feltétlen kutatásra érdemes a Bodrogzug - régi nevén a Szigetköz - települései népi kultúrájának, ezen belül természetesen népi építkezésének viszonya a Bodrogköz többi,egységesebb képet mutató területeivel. Tendenciaként volt megfigyelhető, hogy a Bodrogközben általánosan jellemző jegyek mellett mindig ez a néhány település szolgált eltérésekkel, esetleg kuriózumokkal.
