Viga Gyula szerk.: Fejezetek a Bodrogköz néprajzából : az 1986. szeptember 22-én Sárospatakon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 19. Miskolc, 1965)
Siska József: A Bodrogköz népmozgalma
JEGYZETEK 1. Valter Hona: A Bodrogköz honfoglaláskori és középkori településtörténete. Agrártörténeti Szemle. 1974. 1-2. szám. 1-55. Valter Ilona: A Bodrogköz a középkorban. Élet és Tudomány XXXIXivf. 6.szám. 1974.II.8. 243-248. 2. Georgias Fejér: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ad civii. Buda. 18231835. - Továbbiakban: CDH -VII/5. 205-207. 3. Valter Hona i.m. 21. 4. CDH. III. 471. Néhány név a leírtak szemléltetésére: Furedy, Maradeych, Tordas, Farkas, Borsody, Bolog, Tumpa, Mochy, Guba, Zumpad, Buda, Lazar, Salamon, Monkáchy, Vendic, Pinchir, Bog, Wegeda, Iwanes filius Concha, Kyew, Sygner, Hada, Chowka, Aba, Chema, Wech. 5. Anjoukori Okmánytár. Szerkesztette: Nagy Imre. Bp. 1884. - Továbbiakban: AO - I.köt. 562. 6. CDH VII/5 205.: A Latorcán Lelesz közelében lévő Kachata nevű rév említése 1211-ben. Wenzel Gusztáv: Árpádkori Uj Okmánytár. Pest. 1860. - Továbbiakban: ÁUO - I. köt. 73.: Kenézlőnél a Tiszán említik 1238-ban a Kitche révet. 1368-ból az itteni átkelővám kezelőjének neve ismert: Domokos literátus. CDH VI/II. 220.: A bodrogi Fejér keő rév említése, amelyen át a Bodrogzugból a Hegyaljára lehetett eljutni. Mályusz Elemér: Zsigmondkori Oklevéltár. Bp. 1956. - Továbbiakban: ZSO - I. 5782.SZ.: A Szőlőskei Bodrogrév említése 1399-ben. AO. II. 163-164: A Tisza salamoni Sórévének említése 1324-ben. A mármarosi sóbányák kincsét idáig szállították a Tiszán, majd innen a bodrogköziek vitték tovább szekereiken a Felvidékre. A Sókikötőt a középkorban Nagytárkányba helyezték át. Zichy család Okmánytára. Bp. 1899. - Továbbiakban: ZCSO - IV. 324.: Arozsályi-leányvári Tisza révjog megerősítése 1387. május 8-án. ZSO.II. 4843.sz.: 1406. június 30-án Tuzséri Miklós nyilatkozik, hogy családjának Agárd és Tuzsér között a Tiszán emberemlékezet óta révje van. 7. A korabeli bodrogközi úthálózatról leginkább a határjáró iratokban olvashatunk. CDH VII/5. 205-207.: Helmec szántóföldjei mellett említik a Nagy Utat, amely Leányváron, Dámócon, Perbenyiken, Helmecen, Szentesen, Szomotoron át ért el a szőlőskei Bodrog révig. Helmecen ágazott ki belőle a Bácskán, Leleszen keresztül Ungvárra vezető út. Kisújlaknál Zemplén felé, Helmecnél Kisgéresen, Nagygéresen, örösön, Nagykövesden, Kiskövesden, Szerdahelyen a szőlőskeii révig lehetett eljutni egy-egy mellékágán. A Sóút Salamon, Kistárkány, Nagytárkány, Dámóc határain keresztül csatlakozott a Nagy Úthoz. ZSO.I.3750: Egy 1394-es határjárás Battyánból Nagytárkányba vezető útról ír. ZCSO.III.267: 1364-ben Láca és Dámóc között olyan útról írnak, amely földgáton át vezet a lapályos részeken és a két falu határát elválasztó Sámyapotokán keresztül. 8. CDH.VII/5. 205-207: A helmeci szabad piacot az 121 l-es okmány emü'ti meg. AO.VII.165: 1358-ban Egyházas és Vásáros Szerdahely ként van feltüntetve a mai Bodrogszerdahely. ZCsO.VI.293 : A leleszi országos vásár jegyzése 1414-ben. ZCsO.VI.407 : Nagytárkányi keddi hetivásár 1416-ban, Sztáray család Okmánytára. Bp. 1887-1889. Továbbiakban: SZTO - 11.159: Perbenyikben 1425-ben szerda a hetivásár napja. 9. A tájegységi tranzitforgalomra vonatkozó adatok: ZCsO III.595: Az 1375-ös okmányban a bodrogközi Nagy Utón át a közeli Kisvarda országos vásárára érkező kassai polgárokról tesznek említést. ZSO.II.5337:1407-ben Szakács László leleszi bíró olyan jogot kap, hogy az ide érkező felvásárló kereskedők vitás ügyeit a helyszínen eldöntheti. A szabolcs megyei Kisvarda és a Bodrogköz kapcsolatáról bővebben :Makay László: Kisvarda fejlődése 1486-ig című művében. Tanulmányok Kisvárdáról sorozat. 6.sz. Kisvarda 1975. 16
