Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Árucsere és migráció / a Tokajban 1985. október 28-29-én megrendezett tanácskozás anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 18. Miskolc, 1965)

Novák László: Mezővárosi migráció és árucsere (A „három város” példája)

A kupeckedés hizlalással párosulva jövedelmező foglalkozás volt. A fővárosba, sőt Bécsbe is szállítottak hízott sertést. A XIX. század végén különösen Kecskemét és Cegléd jeleskedett a sertéshizlalásban és kereskedelemben.

54 A távolsági, árutermelő mezőgazdálkodáshoz kapcsolódó kereskedelem a XIX. század végén virágzott ismét, a gyümölcs értékesítése révén. Pl. a híressé vált „körösi meggy" európai hírnévre tett szert, Londontól Szentpétervárig keresett árucikknek számított.

55 Századunk elején, a gazdasági világválságig különösen Kecskemét és Nagykőrös emelkedett ki a zöldség- és gyümölcsexport-tevékenységben. Pl. 1928-ban Kecskemétről vitték a szőlő 47, a barack 84%-át az országból,

56 Nagykőrösről pedig a salátának 99,5, a szilvának 49,5 és az uborkának 22%-át szállították külföldre.

57 A három város fontos szerepet töltött be a tájközi kereskedelemben is. összekötő kapocs volt Délnyugat-Dunántúl és Észak-Magyarország között. A tradicionális kereskedelmi kapcsolatokra a XVII. századtól rendelkezünk adatokkal. A török hódoltság korában nemcsak a pénzbeli adózás, de a korlátlan méreteket öltő ajándékozás, a török és magyar seregek „vendéglátása" is súlyos terheket rótt a három városra. Az ellátás folyamatossága megkövetelte a hiánycikkek és a szűkösen termett mezőgazdasági áruféleségek nagyobb tömegű beszerzését, mint pl. a búza, árpa, zab, s nem utolsósorban a bor felvásárlását. A három város közvetlen környéke (Kecske, Tószeg, Földvár, Abony, Jászberény stb.) mellett Baranyából is nagy mennyiségű árut hoztak ide. Pl. Nagykőrös városa 1654-ben zabot és cirkot hozatott onnan, s a tanács egyik megbízottja — Karay Ferenc — pedig 50 tallér értékben vásárolt búzát, szintén Baranyában 1631-ben.

58 Bort is nagy mennyiségben, szekérszámra szállítottak Baranyából a három városba. A kereskedelem lebonyolításában az elszármazott baranyaiak jeleskedtek, akik Halason, Patajon, s más Duna—Tisza közi biztonságos helyen telepedtek meg,

5 9 s élénk kapcsolatot tartottak fenn szülőföldjük, valamint a felvevő piacok között. Pl. A Bangó család is Baranyából került Halasra (a körösi tanács 1642-ben a Halason élő Bangó Istvántól 12,5 térő, a Harkányon lakó Bangó Jánostól pedig 2 térő bort vásárolt a körösi piacon.

60 A baranyai falvakból lakók is rendszeresen megfordultak Kecskemét, Nagykőrös hetivásárain boroshordókkal megrakott szekereikkel. A nagykőrösi számadó bíró feljegyzése szerint pl. 1636-ben „Pecz Varadi Bárdi Tamástól és Patáin lakozó Harkay Pártul 12 Térő" bort vásárolt a tanács 1064 forint 50 dénár értékben, majd 1644-ben halasi Bangó István és Czerepes Mátyás hozott Nagykőrösre 11,5 térő (szekér) bort.

6 ! Baranya mellett a XVII. században Gömör volt a fő ellátó központ, s onnan cserépedényeket, vas- és faárukat hoztak a három városba. 54. VÁCZY János, 1891. 202.; KOCSIS Gyula, 1982. 220. 55. VÁRADI Géza, 1930. 56. SZABÓ Kálmán, 1934. 82. 57. NAGY Lajos, 1930. 48. 58. PML NkV Tan. SZK 1642,1631. 59. Vö. TÁLASI István, 1977. 38. 60. PML NkV Tan. SZK 1642. 61 PML NkV Tan. SZK 1636. 188-189. pag.; SZK 1644. 81