Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Árucsere és migráció / a Tokajban 1985. október 28-29-én megrendezett tanácskozás anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 18. Miskolc, 1965)
Barna Gábor: A búcsúvárás
A búcsújáróhelyeink többségének sajátossága, hogy a tisztelet tárgyai között szent kutak, források is szerepelnek. Ilyen pl. Máriavölgy, Mátraverebély, Bélapátfalva, Máriagyüd, Vasvár, Csatáripuszta, Csicsó, Petőfiszállás, Andocs és mások. A zarándokok ebből a forrásvízből vagy kútvízből visznek haza, hiszen gyógyító erejűnek, többnyire Máriajelenés kapcsán csodatevő erejűnek tartják. A búcsújárásnak ez a mozzanata több helyen jelentős mértékben növelte a fazekasok forgalmát és bevételét. Azokon a kegy hely ekén tehát, ahol szentkút is volt, vagy van, a búcsúi kirakodóvásárokon legtöbbször ott talárjuk a korsót áruló fazekasokat, gölöncséreket is. Tőlük lehetett venni ezután a gyüdi emlék, doroszlói emlék, gyüdi, doroszlói, csatkai feliratos korsókat. Búcsújáróhelyeink közül pl. Bodajkon egy, Kistapolcsányban kettő, Máriavölgyben egy, Radnán négy, Röjtökön és Sasváron egy-egy fazekas működött a múlt század végén. 31 Megjelentek a fazekasok a kalugeri, pusztinai és a szabófalvi búcsúkon is. 32 A búcsúi kirakodóvásárban alkalmanként más árucikkekkel is találkozhatunk. Pl. Csíksomlyó, Petőfiszállás, Kéménd, Csongrád, Szentes, Kunszentmárton és más helyek búcsúiban csizmát, cipőt és papucsot, ruhaféléket, főleg kendőket, kalapot, Csíksomlyón szalmakalapot is lehetett vásárolni. Ám ezek beszerzésére a búcsúvásár csak az egyik, s nem is a legfontosabb alkalom. Azokon a nagyobb búcsújáróhelyeken, ahol tavasztól őszig búcsút is tartanak, s ahová az egyes iparosok és kereskedők rendszeresen visszajárnak, a búcsúvásárban állandó jellegű, deszkából vagy téglából épített árusítóhelyekkel találkozunk. Ilyen hosszú üzletsor van Mátraverebély-Szentkúton, Máriagyüdön, a Pozsony melletti Máriavölgy ben. Állandó jellegű elárusítóhelyek létesítését megszabja a környezet is, ez csak ott lehetséges — mint az említett helyek esetében is - ahol elegendő szabad tér áll rendelkezésre. Másutt, főleg települések belsejében ponyváról, asztalról, s sátrakból árulnak. Mind az állandó árusítóhelyek, mind a sátrak helyét az egyházi hatóságok igyekeznek a templomtól, a kegyhelytől távolabb kijelölni, hogy a vásár zaja ne zavarja a szertartásokat. Különösen ott fontos ez, ahol mutatványosok (körhintások, céllövöldések stb.) is rendszeresen megjelennek. Az utóbbi évtizedekben ezek hangos gépi zenével hívják fel magukra a figyelmet. Ezért Erdőtelek (Hanyi-puszta) Szent Anna búcsúján, vagy Csépán a Jakab-napi búcsúkor a templomtól messze, üres térségre telepítették őket. A már említett kereskedők és iparosok olykor nagy területeket is bejárhatnak, búcsúról-búcsúra vándorolhatnak. 1984-ben pl. az egri szerviták Fájdalmas búcsúján az egri céllövöldés mellett budapesti és monori mézeskalácsos, mezőcsáti bazáros is árult. Az ekkor készített részletes felmérés jól szemlélteti napjaink búcsúvásárainak, kirakodóvásárainak összetételét: 14 vegyes bazárárus mellett 4 mézeskalácsos, 2 fa ajándékárus, 2 műanyagárus, 2 kegytárgyárus, 2 ruha- és divatárus, valamint egy-egy céllövöldés, törökmézes, szaruárus, keramikus, kötődés és italárus pakolt ki. összesen 35 sátor volt. 33 Akirakodó vásárosok: iparosok, kereskedők száma természetesen függ a búcsú, a búcsújáróhely jelentőségétől. Hiszen egy helyi jelentőségű, kevés embert megmozgató búcsúra ke31. JEKKELFALUSSY József 1885. 350-364. 32. KÓS Károly 1972. 26. 33. NAGY Sándor gyűjtése, Egri Néprajzi Adattár (ENA) 2827-84. 44
