Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Árucsere és migráció / a Tokajban 1985. október 28-29-én megrendezett tanácskozás anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 18. Miskolc, 1965)

Lackovits Emőke: A Balaton szerepe a paraszti árucserében

Márton, Nagy László, Patonai József, Boncz Gyula és Szeivolt József meszesek Siófokra, Zamárdiba, Kőröshegyre, Szárszóra, Lellére, Szentgyörgyre, Földvárra, Boglárra, Fenyvesre is vitték a meszet, időnként a réven, de gyakrabban Lepsény felé, megkerülve a vizet, majd hat letérési lehetőséggel elmenve Belső-Somogyig. Az ilyen utak közvetítő kereskedelmi alkalmat is jelentettek, amikor gyümölcsöt, gabonát, takarmányt, de még fokhagymát is vásároltak. Üres szekérrel soha nem mentek visszafelé. Valamennyi üzleti útjuk közül a somogyit tartották légjobbnak.

2 6 EGYÉB KAPCSOLATOK Az árucserén túl munkakapcsolat is létrejött a Balaton két oldalának községei között. A somogyi munkaerő-szükséglet felszívta az északi munkaerő-felesleget. Különösen a nagy nyári munkák idején (aratás, cséplés) nyüt lehetőség a bérmunkára. A déliek pedig a réven vagy a jégen észak vízimalmaiba vitték őrletni gabonájukat: a múlt század elején Papkeszibe

2 7

, s a századforduló éveiben még Szigliget, Badacsony, Tapolca környékére.

2 8 Ezekkel a kapcsolatokkal részletesen MOLNÁR ÁGNES foglalkozik.

2 9 De a különböző házalók és a vásárok, búcsúk jellegzetes alakjai, a koldusok is közlekedtek a két part között: pl. a kapolyi vak Csató lányával, majd unokájával látogatta a füredi, pécselyi, zánkai vásárokat még az 1930-as évek végén is. A II. világháború után ismét felélénkült az árucsere-kapcsolat az északi és déli oldal között. Északról ágyneműt, ruhaneműt, cipőt vittek délre a tehetősebb gazdák, amit baromfiért, kukoricáért, búzáért cseréltek el. Az egyik tihanyi asszony használt ruhákból kenderkóc hajú nagy babákat készített, amelyeket a férje által csinált kordéba téve vitt át a déli oldalra. Bejárta az egész partszakaszt, s élelemért: lisztért, terményért, cérnáért, szappanért cserélte el babáit ott, ahol játékszerre volt igény. Az 1950-es években a szőlőterületek miatt magas beszolgáltatási kötelezettségekkel terhelt északiak Somogyban vásárolták meg a leadásra szánt baromfit, s a nagyszámú tojást. További vizsgálódást igényel, hogy a termékek cseréjén túl, a kultúra elemeinek milyen cseréje játszódott le a Balaton két partjának kapcsolatában. Pl. a kapolyi Király Imre az 1930-as években Aszó főn ökröket vásárolván, életében először ott látott mandulát — bár mandula elenyésző számban Somogyban is volt. Három csemetét is kapott, amelyeket otthon elültetett. Kettő termőre fordulva megmaradt belőlük. A különböző kultúrelemek vándorlásában, valamint a kereskedelmi kapcsolatok erősítésében, kiterjesztésében jelentős szerepet játszottak a házassági kapcsolatok, bár mennyiségileg nem voltak számottevőek.

3 ° A filoxéravész után a két partszakasz mentén egy speciális kapcsolat is megfigyelhető. Balatonkeresztúr határában, Mária-telepen immúnis homoktalajon jelöltek ki szőlő26. FODOR Sári, Pacsuné 1985. 27. OLÁH János 1834.5/. 28. EÖTVÖS Károly 1982. 107. 29. MOLNÁR Ágnes 1985. 675-681. 30. GERGELY Katalin 1985. 636-637. 171