Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Árucsere és migráció / a Tokajban 1985. október 28-29-én megrendezett tanácskozás anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 18. Miskolc, 1965)

Páll István: Árucsere a Tisza két partja között

IRODALOM BÉL Mátyás 1979 Szabolcs vármegye. Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás I—II. GYARMATHY Zsigmond szerk. Nyíregyháza. 12-44. 1982 Szatmár vármegye ismertetése. Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás III—IV. GYARMATHY Zsigmond szerk. Nyíregyháza. 24-77. FÉNYES Elek 1836-40 Magyar országnak 's a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben I—VI. Pesten. 1851 Magyarország geographiai szótára I-IV. Pesten. GUNDA Béla 1984 A szatmári hagyományos népi műveltség etnogeográfiai helyzete. Tanulmányok Szatmár néprajzához. FARKAS József és ÚJVÁRY Zoltán szerk. Debrecen. 35-137. KISS Lajos 1961 Régi Rétköz. Budapest. 1985 Lakásbelsó'k a régi Rétközben. Szabolcs-Szatmári Szemle XX. 3. sz. 29-34. LEHOCZKY Tivadar 1881-82 Beregvármegye monographiájal-III. Ungvár. SELMECZI KOVÁCS Attila 1984 Kézimalmok Kelet-Magyarországon. Tanulmányok Szatmár néprajzához. FARKAS József és ÚJVÁRY Zoltán szerk. Debrecen. 217-233. SZIRMAY Antal 1809-10 Szathmár vármegye' fekvése, történetei és polgári esmérete I—

II. Budán. USZKAY Mihály 1985 Tiszaháti népélet Bereg megyében. Magyar tájak néprajzi felfedezó'i. PALÁDI-KOVÁCS Attila szerk. Budapest. 271-287. (3. kiadás). VIGA Gyula 1980 A Bükk-hegység szlovák meszeseinek kereskedó'útjai az Alföldre. Ethnographia XCI. 252-258. WARENAUSTAUSCH ZWISCHEN DEN BEIDEN UFERN DER THEISS (Auszug) Die Arbeit zeichnet den Warenaustausch des oberen Abschnittes der Theiß vom Anfang des 18. Jahrhundert bis zum Anfang des 20. Jahrhundertts auf und stellt den bedeutendsten Teil der am Warenaustausch teilnehmenden Produkte vor. In die Untersuchung wurden acht Burg-Komitate (Máramaros, Szatmár, Szabolcs, Ung, Bereg, Ugocsa, Zemplén und Borsod) unter dem Gesichtspunkt einbezogen, mit welchen Anteilen sie an dem zwischen dem rechten und dem linken Ufer der Theiß stattfindenen Warenaustausch teilnehmen. Darin werden auch die Mikrozentren erwähnt, welche die Bevölkerungsbewegung des Gebietes, die Richtung des Warenaustausches beeinflußten. Der Verfasser skizziert kurz die Bedeutung der Theiß als Wasserweg und spricht über die in diesem Zusammenhang von der am Fluß wohnenden Bevölkerung ausgeübten ergänzenden Tätigkeiten, Berufen (Fuhrmannsberuf, Steuermänner auf Flößen, Flößer usw.

...) Nach der Abhandlung der im Handel große Bedeutung tragenden Flößung des 163