Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Árucsere és migráció / a Tokajban 1985. október 28-29-én megrendezett tanácskozás anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 18. Miskolc, 1965)

Lukács László: Vándorkereskedelem a Mezőföldön

nagyobb részben azonban nem bosnyákok, hanem Fiume és környékbeli tengerparti la­kosok, kiknek az 1855. évi december hó 31-én kelt nyilt parancs kivételes kedvezményt biztosított; a házalási szabályzat 17. §. f. pontjában felsorolt árukra nézve ezek tehát házalási könyvük láttamozása mellett a jelzett cikkeket házalási engedélyük alapján akár házról-házra járva, akár a főváros utcáin szabadon árusíhatják. A tapasztalat szerint azon­ban sem ezen kivételes házalási engedéllyel bíró tengerparti lakosok, sem a valódi bos­nyákok a tulajdonképpeni házalással nem foglalkoznak, hanem csak az utcai árusítást űzik és pedig nem a kedvezményezett cikkekéi, hanem szipkák, kések, botok, papucsok s különféle norinbergi árukkal, ebbeli foglalkozásuk tehát nem a házalás, hanem az úgy­nevezett mozgó iparűzés fagalma alá tartozik .. ." 46 A Fiume és környékbeli tengerparti lakosok 1855-ben osztriga, faolaj és különféle déligyümölcsök árusítására kaptak kivételes házalási engedélyt. A Mezőföld pusztáit még az 1930-as években is járta egy fakezű bosnyák, aki az első világháborúban a Borojevics-hadseregcsoportban volt rohamutász. 1917-ben az olasz fronton Asiagonál vesztette el a fél karját, amikor a bosnyák hadtest katonái éjszaka, puska nélkül, csupán bosnyák görbe késekkel támadtak az ellenségre. Az I. világháború után hadirokkantként kapott árusítási engedélyt. Bőrköténye előtt nagy ládikából bics­kát, halbicskát, bugylibicskát, tükröt, fésűt, kefét, szappant, borotvát, cipőfűzőt, cipő­pasztát, tűzkövet, meggyfaszipkát, pipát, cigarettát kínált vevőinek. Ládikája sarkában kis képeskönyvek voltak színes rajzokkal. Egykori vásárlói ma is emlékeznek vicces kedvére, emlegetik, hogy fél kézzel milyen gyorsan csavarta a cigarettát. Úgy tudják, hogy valahol a Mezőföld déli részén telepedett meg. IRODALOM ANDRÁSFALVY Bertalan 1977 A településszerkezet és a táji munkamegosztás (a baranyai Hegyhát példája). Magyar Tudományos Akadémia Pécsi és Veszprémi Akadémiai Bizottáságának Értesítője, A Dunántúl településtörténete 11/1. 85-90. Pécs 1978 A táji munkamegosztás néprajzi vizsgálata. Ethnographia LXXXIX. 231-243. 1980 Néprajzi csoport, kistáj és régió. Népi Kultúra Népi Társadalom XI-XII. 39-58. BABAY Kálmán 1892 Balaton-melléki történetek. Veszprém BÁRTH János 1978 A dunai átkelés és réyjog bérbeadásának néhány kérdése. Cumania VI. 97-142. Kecske­mét BOGÁR János 1978 Népszokások Gyúrón. Néprajzi Pályamunkák Fejér megyéből I. 37-52. Székesfehérvár BOLDOGRÉTI VIG László 1817 Velentzei Tó Székes Fehérvármegyében. Tudományos Gyűjtemény I. 77-81. BRIGHT Richard 1970 Utazásai a Dunántúlon 1815. Veszprém 46. RÉDEY Miklós-LAKY Imre 1909. 122. 124

Next

/
Oldalképek
Tartalom