Barsi Ernő: Sály : egy bükkalji falu a hagyományos gazdálkodás idején (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 17. Miskolc, 1965)
Az egyes fejezetek anyagának gyűjtéséhez felhasználtam a Néprajzi Múzeum kérdőíveit, gyűjtési útmutatóit. 1 Bükkalja néprajzának első jelentős gyűjtője htvánffy Gyula. Elsősorban a népköltészet érdekelte, de sokat tanulmányozta a népi hitvilágot, szokásokat, sőt az építkezést, települést is. 2 Egy évvel a Palóc néprajzi tanulmányainak megjelenése után, 1895-ben itt a Bükkalján, Csincsén használja Vikár Béla a világon először néprajzi, népzenei gyűjtésre Edison találmányát, a fonográfot. 3 Tőle tanulták meg kezelését Bartók Béla és Kodály Zoltán, s ide a Bükkaljára még a gyűjtés megindulásának kezdeti időszakában már fonográffal jön gyűjteni Lajtha László megSeniayer Vilibald. 4 Borsodi népdalokat publikál Ballá Péter. 5 A bükki barlanglakásokról ír 1905-ben Bátky Zsigmond. 6 A magyar néprajztudomány nagy alakja, Györffy István e tájon nemcsak a matyó népviseletet kutatta, hanem 1928 ban a bükkaljai falvakat is felkereste. 7 Sályban is járt, és mintegy 80 fényképfelvételen örökítette meg az első világháború utáni évek faluját, népi építkezését, viseletét, használati tárgyait. 8 A Bükk hegység településeiről ír 1932-ben Bak János. 9 A harmincas éven nagy visszhangot keltő könyveit Bükkalja népéről Szabó Zoltán tette közzé. 10 A felszabadulás óta elsősorban a miskolci Herman Ottó Múzeum muzeológusai és külső munkatársai végeznek igen jelentős gyűjtőmunkát a Bükkalján. így Lajos Árpád a. folklór területén végzett hatalmas munkát, s főként a népi játékok, népszokások, népzene kutatásával foglalkozott. Jelentős sályi gyűjtést is hagyott ránk publikáltán és kéziratban a HOM Adattárában. 1 x Varga László népi műemlékeinket kutatta. 12 Bodgál Ferenc a népi fémművesség területén végzett úttörő kutatásokat, az Észak-magyarországi, ezen belül a bükkaljai néprajzi gyűjtés történetével is több tanulmányában foglalkozott, ö kezdte el elsőként a Borsod megyei néprajzi irodalom bibliográfiájának készítését, melyből két kötetet publikált. 13 A hagyományos paraszti erdőgazdálkodás kutatója Mádai Gyula. 14 A bükkaljai szőlőkultúra,a magyarországi és kelet-európai összeuasonlító szőlészeti és borászati kutatásoknak volt neves tudósa Vincze István. Súlyban járt és gyűjtött Kiss IMjos Kossuth-díjas néprajztudósunk az 1950 es évek végén több alkalommal. Neki köszönhetjük a lebontott Csáky-kastély egyetlen hiteles rajzát. 16 A településsel, építkezéssel, népi iparokkal, népszokásokkal kapcsolatos széleskörű kutatásait a Bükkaljára is kiterjesztette Bakó Ferenc Sályban is gyűjtött és tanulmányaiban értékes adatokat közöl 1 BARABÁS Jenő - GILLYÉN Nándor 1979.: UJVÁRINÉ, KERÉKGYÁRTÓ Adrienn é.n.: ERDÉLYI Zoltán, MORVAY Péter: Az erdő néprajza (Bp. 1965.): VINCZE István é.n.: MORVAY Judit 1962. 2 ISTVANFFY Gyula 1894.;ISTVANFFY Gyula 1963. 3 VIKÁR Béla fonográfra felvett csincsei népdalait legyezte Bartók. Támlapjai a Néprajzi Múzeum Népzenei Osztályán találhatók. 4 LAJTHA László, Semayer Vilibald bükkaljai gyűjtései ugyanott. 5 BALLÁ Péter 1956. 6 BÁTKY Zsigmond 1905. 216-217. 7 Tudományos kutatás a bükki falvakban. Magyar Jövő. Miskolc, 1928. július 11. 8 Néprajzi Múzeum fenykepgyűjteménye. Bp. F 191238 és 211682 számok között. 9 BAK János 1932. 10 SZABÓ Zoltán 1938.; SZABÓ Zoltán 1936. 11 LAJOS Árpád 1955.; LAJOS Árpád 1958. 101-124.; LAJOS Árpád 1962.; LAJOS Árpád 1965.; LAJOS Árpád 1974. 12 VARGHA László 1960. 13 BODGÁL Ferenc 1958.; BODGÁL Ferenc 1970. A két kötet feltünteti Bodgál Ferenc Bükkaljával foglalkozó néprajzi tanulmányait, cikkeit is. 14 MÁDAI Gyula 1970. 6-29.; MÁDAI Gyuja 1971.104-109. 15 VINCZE István 1960/a.; VINCZE István 1960/b. 16 Hódmezővásárhelyi Fióklevéltár 3 x-9. 8
