Barsi Ernő: Sály : egy bükkalji falu a hagyományos gazdálkodás idején (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 17. Miskolc, 1965)
ky bárónak a birtokára, ő kezelte Sályban az első „tüzes-gépet". Gárdonyi tanítója a kiváló képességű és melegszívű Malyáta Ignác. Gárdonyi sályi évei írói életműve szempontjából is jelentősek. Itt találkozott először közvetlenül a magyar néppel. Magába szívta nyelvének, beszédének ízét, dallamainak csengését, s felfigyelt szokásainak sajátos vonásaira. Sályi éveit Gyermekkori emlékeim c. munkájában írta meg részletesen, s egy verssel is adózott a sályi patak adta élményeinek. Több regényében szerepelnek sályi emberekről mintázott alakok. 72 A falu mindennapi gondjairól 1872-től már adatokat találunk a fennmaradt képviselő testületi jegyzőkönyvekben is. Ezekből a jegyzőkönyvekből tudjuk, hogy 1873-ban kérvényezik a Sályábrányi út építését, mert a vármegye be akarja szüntetni, pedig ez „a vidék és a sályi malmok érdekében*'rendkívül fontos. 1873. febr. 21 én leég a községháza. Újjáépítése 1800 forintba kerülne. Erre végképp nincsen pénz. így azt tervezik, hogy zsúppal fogják befedni a tető nélkül maradt falakat. Ennek költsége ugyanis csak 310 Ft. Ezt azonban a megyei határozat nem hagyja jóvá, mivel „a Községliáza a község dísze és tűzrendészeti szempontból is szilárd anyagból kell épülnie zsindely tetővel ellátva." Ezért kölcsönt adnak rá. 1885—tői 1894 ig Sályban tanít Klein Sámuel, kinek lánya Szederkényi Anna néven írónő lesz. A Magyar Újságírók Szövetségének ő az első nőtagja. Több regényében szerepeltet sályi embereket. 1889—ben kérik, hogy Ábrányban gyógyszertár létesüljön, s ebben az évben alakítják meg Sályban a tűzoltó szervezetet. 1890-ben községi szabályrendeletet alkotnak az éjjeliőrség teljesítéséről. 1891-ben népszámlálást tartanak Sályban. 1895-ben kérvényezik a Kassai M.Kir. Posta és Távirdaigazgatóságnál, hogy Sályban postaállomást állítsanak fel. Hajlandók a költségek 2/3-ad részét is viselni. Ugy tervezik, hogy „a felállítandó posta forgalmának közvetítésére nem gyalog, hanem taligás küldönc lesz alkalmazva, mert a közönség érdeke kívánja, hogy ne csupán levél, hanem egyszersmind a csomagforgalom is biztosíttassék." 1896 májusában Sályban is megünneplik a Milléniumot. Ezt a felekezetek részéről megajánlott 20 forint hozzájárulásból rendezik meg „a község pénztárának terheltetése nélkül." 1914 ben kitör az első világháború, melyben a meglévő kimutatások szerint 110 sályi ember esett el. Utána azoknak sem könnyű, akiknek családja nem sirat hősi halottat. Súlyos gazdasági válsággal kell megküzdeni a szűkreszabott határokon belül, melyet még a nagybirtokok megléte is nehezít. Nincs ára a búzának. Olcsó a munkaerő, sőt fillérekért sem kell. Nagy a munkanélküliség. Csak a harmincas évek második felében jön némi javulás. Ekkor azonban újra jönni kezdenek Sályba is a katonai behívók. 1939-ben kitör a második világháború. Számba sincs véve, hogy mennyi áldozatot követelt Sálytól. Sőt 1944 novemberében még két hétre hadszintérré is változik a falu. 1944. nov..19-én szabadul fel a fasiszta megszállás alól és kezdődik történelmének új korszaka. Hogyan is áll Sály falu a nagy világégés elvonulása után? 1945. január 10-én küldik be a névjegyzéket a község jelenlegi lakosairól. „Ezek szerint Sály lakossága: 1072 férfi, 1246 nő, összesen 2318. Ebben a számban természetesen még nincsenek benne azok, akik még odavannak a fronton, vagy hadifogságban. A gazdasági állapot pedig a következő: 1944 őszén őszi búzával bevetett terület 1Ö87 k-hold. A földek művelésére 6 egyes lófogat, 64 ökrösfogat, 2 tehénfogat áll rendelkezésre. Van ugyan 6 traktor.de csak egy üzemképes és üzemanyag nincs. Terménykészlet: búza (vetőmaggal) 3453 q, árpa 96 q, tengeri 600 q, burgonya 300 q, napraforgó 60 q, borsó 140 q, káposzta nincs, kendertermés kb. 3 q. 72 BARSI Ernő 1976-1978.: BARSI Ernő 1965. 157-188. 73 KENYERES Agnes 1967. 726. 23
