Barsi Ernő: Sály : egy bükkalji falu a hagyományos gazdálkodás idején (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 17. Miskolc, 1965)
Ha történetesen egy dunántúli és egy sályi ember találkozna, és közösen akarnák elénekelni ezt a közismert népdalt, csak az első és utolsó sorával boldogulnának. A második sornál már lehetetlenné válnék együttdalolásuk, annyira különböznek egymástól a két területen használatos változatok. A Dunántúlon a második sor duros jelleget kap. (1 1 s m d m s f m m ) Mintha átmentünk volna a párhuzamos dúrba. Még dur hármas felbontást is hallunk. A sályi változatot áthatja a régi stílusú, nagyívű dallamok melodikája. Lefelé eső kvart, kvint csendül fel benne és még a sorzáró hangra is alulról fellépő nagy szekunddal érkezünk. Bármelyik változatot halljuk, azonnal felismerhető, hogy melyik területre való. 112 Sőt még egy faluban is e dallamnak eltérő formáival találkozhatunk a különböző korosztályoknál. Súlyban a század elején Mező György né fiatal korában még ezzel a szó pentaton dallammal tanulta meg: Giusto Mező Györgyné Kerekes Zsuzsanna (1901) 1958. 112 BARSI Ernő: Adatok gyermekjátékdalaink és új stílusú népdalaink táji sajátosságaihoz. (Sajtó alatt) 184